A nemzeti energiastratégia a kiindulópont

Részt vállaltunk a klímapolitikában

A kormány 2011-ben fogadta el a Nemzeti Energiastratégiát. A 2030-ig szóló stratégia fő céljai között szerepel az ellátás biztonságának növelése, a költséghatékonyság, valamint a környezeti ártalmak csökkentése a globális felmelegedés problémáinak mérséklése érdekében. 

A célok eléréséhez csökkenteni kell Magyarország energiaimport-függőségét, növelni az állami szerepvállalást a korábban igen nagy arányban privatizált szektorban, meg kell őrizni végfelhasználói árakra vonatkozó hatósági árszabályozást, ösztönözni a lakosság és az ipar szereplőit a megújuló energiaforrások felhasználására, mindezt a fogyasztók teherbíró képességének a figyelembevételével.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Energiaügyekért Felelős Államtitkárságának tájékoztatása szerint az elmúlt években több területen történtek lépések a Nemzeti Energiastratégia megvalósításában.

Az alternatív energia felhasználási aránya 2015-re elérte a 10 százalékot, 2016-ban a statisztikai előrejelzések szerint további növekedés várható. Az atomenergia békés célú felhasználása fontos része a stratégiának. Az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezte a Paks I., II. és III. reaktorok üzemeltetési idejének a meghosszabbítását, és az idén ez várhatóan megtörténik a IV. blokk esetében is. A kormány 2014-es döntése értelmében a régi erőművel közel azonos teljesítményű – 2400 megawatt – új atomerőművi kapacitás épül Pakson. A régi blokkok fokozatos kivezetése az új reaktorok beüzemelésével párhuzamosan 2037-ig megtörténik. Az új erőműben az előállított villamos energia mennyisége jelentősen nem fog növekedni, a jelenlegihez hasonló lesz a teljesítmény.

Az elmúlt években Magyarország aktív szerepet vállat a nemzetközi klímapolitikában. A kormány anyagi és szakmai kötelezettségvállalása és nemzetközi közvetítései révén Magyarország érdemben járult hozzá az ENSZ párizsi klímakonferenciájának sikeréhez, és az európai uniós tagállamok között elsőként ratifikálta a párizsi megállapodást.

Érdemi lépéseket tettünk az ország energiaimport-függőségének mérséklésére. Jelenleg importból történik az energiaszükséglet 80 százalékának kielégítése, ennek döntő hányadát teszi ki a gázimport, amely csaknem kizárólag orosz eredetű forrásból érkezik. Magyarország egyoldalú függőségének csökkentéséért a kormány aktív gazdaságpolitikai szerepet vállal Közép- és Délkelet-Európában, valamint az EU-tagállamok között annak érdekében, hogy az ország számára új, alternatív gázpiacok nyíljanak meg. Ennek érdekében határkeresztező kapacitások létesültek – Szlovénia kivételével – a Magyarországgal szomszédos országok irányába. Magyarország a fogyasztási szintjéhez képest bőséges gáztárolói kapacitással rendelkezik.

A tartalékoknak köszönhetően a januári és február eleji rendkívüli hidegben sem volt szükség korlátozásra. Elmondható, hogy a korábbi évtizedekkel összehasonlítva a gázellátás biztonságosabb és kiszámíthatóbb lett, de ezen a területen még számos beruházásnak kell megvalósulnia ahhoz, hogy a stratégiában szereplő célok teljesüljenek. Az atomenergia szerepének és súlyának megőrzése, valamint az alternatív energiák bővülő előállítása is erősíti az ellátás biztonságát. A koncessziós és a bányatörvényeknek megfelelően 2013 óta tart elsősorban a szénhidrogén-bányászati koncessziók kiírása. Évente egy alkalommal rendszeresen jelennek meg a pályázati kiírások. Komoly az érdeklődés a hazai és külföldi befektetők részéről a meghirdetett területekre. A szerződés aláírásakor az államot koncessziós díj illeti meg, majd a sikeres kutatásokat követően a kitermelési területekről folyamatos lesz az állami bevétel a bányajáradékokból, amelyet vissza lehet forgatni az ágazatba. A statisztikai adatok szerint egyre bővül a koncesszióban résztvevők száma és a sikeresen pályázók köre. A hazánkban felkutatott és kitermelt energia – gáz és geotermia – további előnye, hogy itthon marad, itthon használjuk fel. A Nemzeti Energiastratégia területén az elmúlt években elért eredményekben kiemelt szerep jut a kiváló magyar energetikai szakembereknek, akik tudásuk és tapasztalataik segítségével sikeresen hangolják össze és optimalizálják az ágazat fejlesztésének különböző területein a szakmai és az üzleti érdekeket, hogy azok a termelők és a fogyasztók számára egyaránt előnyöket nyújtsanak.

Keretbe

A rezsicsökkentés is része a gazdaságélénkítésnek.

Magyarországon 2012-ben a lakossági energiaárak magasabbak voltak, mint például Nagy-Britanniában, Svédországban vagy Finnországban. A hazai lakosság átlagos jövedelmének akkor közel harmadát tették ki a rezsiköltségek. A kormány 2010-ben befagyasztotta az árakat, és 2013-tól három lépcsőben 25 százalékos csökkentést hajtott végre. A felszabaduló pénzt az emberek fogyasztásra fordíthatják, ami élénkíti a kereskedelmi forgalmat, növeli az államháztartás adóbevételeit. Az infláció megfékezése, a növekvő bérek és a bővülő munkahelyek is érdemben segítik a gazdaság élénkítését. A lakossági tartozások 2010-hez viszonyítva csökkentek, de még mindig nem eléggé.

 

Melléklet:

A 30 napon túli tartozások összege:

millió Ft	2012. november	2016. november	csökkenés (%)
földgáz	39 607	16 019	-60%
villany	30 729	15 583	-49%
távhő	16 024	12 699	-21%
ÖSSZESEN	86 360	44 301	-49%

 

• A kikapcsolt lakossági fogyasztók száma:

 

db	2012. november	2016. november	csökkenés (%)
földgáz	111 146	77 825	-30%
villany	37 744	21 768	-42%
távhő	5 739	6 442	+12%
ÖSSZESEN	154 629	106 035	-31%