Erősödő kihívások a Kamara előtt az átalakuló agráriumban

Erősödő kihívások a Kamara előtt az átalakuló agráriumban

Napjaink talán legnagyobb globális kihívása az élelmiszer, a víz és az energia iránt növekvő szükségletek kielégítése.

Az agráriumnak mintegy hétmilliárd ember számára kell élelmet előállítania, s ehhez 1,6 milliárd hektár szántó- és ültetvényterület áll rendelkezésre. Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben nagyjából 30 százalékkal gyarapodik a világ népessége, miközben a szántóterület nagysága legfeljebb 5 százalékkal növelhető. A feladat ma egyetlen módon látszik megoldhatónak: a precíziós gazdálkodás minél kiterjedtebb alkalmazásával. Az agráriumban működő gazdaságok, vállalkozások összefogására, segítésére hazánkban a Nemzeti Agrárkamara (NAK) hivatott, amely számtalan szakmai rendezvénnyel, különféle programokkal, támogatásokkal, ismeretterjesztéssel segíti az ágazat szereplőit. Az idei esztendő első felében is számos rendezvény, konferencia, tárgyalás tarkította a szervezet munkáját, amiről dr. Péter Mihályt, a NAK budapesti és Pest megyei elnökét kérdeztük.   

− Miért fontos a legmodernebb technológiák alkalmazása, s hogyan ismerkedhet meg velük egy hazai gazdálkodó?

− Az élelmiszerlánc vesztesége a folyamatosan fejlődő technológiák ellenére még mindig óriási. A betakarításig 20-40 százalék termést veszítünk el úgy, hogy növényvédelmet is alkalmazunk – védelem nélkül ez 70 százalék lenne. A további fázisokban még 50-60 százalék a veszteség, és a legsúlyosabb baj a fejlett országokban, hogy maradék formájában kidobjuk a megvásárolt élelmiszer egyharmadát! Márpedig ezzel együtt az élelmiszertermeléshez felhasznált víz és energia is a szemetesben végzi. A világon a teljes energiafelhasználás 30 százaléka jut az élelmiszerláncra, s a teljes vízfogyasztás 70 százaléka a mezőgazdaságra.

Megdöbbentő számok ezek, hatalmas felelősség hárul a mai kor emberére! Nem vitás: van dolgunk bőven. Hiszen közösen kell leraknunk az új erőforrásokat hatékonyan felhasználó, tudásintenzív technológiákat alkalmazó, a földet energiatakarékos, környezetbarát módon megművelő mezőgazdaság alapjait − folyamatos oktatás és képzés mellett. A precíziós gazdálkodásról szóló eszmecserének kiváló fóruma volt a III. PREGA Konferencia, amelynek anyagát kiadványban foglaltuk össze. Úgy gondolom, hogy az esemény elérte célját, értékes, a jövőbe mutató tanácskozás zajlott az informatika és az agrárium kapcsolatáról, valamint megismerkedhettünk azokkal a technológiákkal, amelyek reményeink szerint mihamarabb beköltözhetnek a gazdálkodók mindennapjaiba.

A megkezdett eszmecserét pedig a Mezőfalván megrendezett I. NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow keretében a gyakorlati tapasztalatok megosztása követte.

Remélem, hogy a gazdák, megismerve a már megkerülhetetlen és hasznos technológiákat, egyre inkább a precíziós gazdálkodás felé fordulnak. Ha ez így lesz, akkor elmondhatjuk: elértük célunkat, hasznos információkkal és tudással segítettük a gazdákat.

− Új műsorhoz új gazda kell, azaz a legkorszerűbb technológiákat ismerő, alkalmazni tudó szakember…

− A felsőoktatás képzési rendszerében a nemzetközi és hazai jó tapasztalatok, továbbá a növekvő munkaerő-piaci kereslet miatt indokolttá vált az úgynevezett duális képzés lehetőségének megteremtése, szabályozása. A Kamarának fontos feladatai vannak az oktatásban mind a közép-, mind a felsőfokú szak- és felnőttképzésben. Törvényben rögzített feladatunk például a középfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés ellenőrzése, a tanulószerződések, együttműködési megállapodások nyilvántartása, ellenjegyzése, a szakmai záróvizsgákra a tagok és az elnök delegálása. Emellett a Kamara szervezi a szintvizsgákat, a tanulmányi versenyeket és a mesterképzést. Éves szinten 4 ezer gazdálkodószervezetnél 6500 tanulószerződés és 1000 együttműködési megállapodás gondozását látjuk el, illetve 4 ezer tanuló szintvizsgáztatását szervezzük meg. Részben a mi munkánk révén az előző évhez képest mintegy 60 százalékkal nőtt a duális képzésben résztvevő tanulók száma. Jelenleg 4 ezer képzőhelyen folyik duális rendszerű gyakorlati képzés.

− Mivel támogatják a duális képzést?

− Immár két éve segítjük a középfokú duális agrárképzésben résztvevő, NAK-tagsággal rendelkező gyakorlati képzőhelyeket azzal, hogy a képzést vállaló gazdálkodók igényeire alakított, teljes körű felelősségbiztosítási konstrukciót dolgoztunk ki, és ezen felül – a kamarák közül egyedüliként – át is vállaljuk a csoportos tanulói felelősségbiztosítás évi 24 ezer forintos díját. Tavaly szeptembertől ezt a szolgáltatást kiterjesztettük a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő iskolai tangazdaságokra, valamint a felsőfokú duális képzésben részt vevő gyakorlati képzőhelyekre is. A felsőoktatási szakképzésben, illetve a felsőoktatási duális képzésben is egyre nagyobb szerepet vállalunk annak érdekében, hogy közvetlenül segítsük a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakember-utánpótlását, illetve közelebb vigyük a felsőoktatási képzést a munkaerőpiac elvárásaihoz.

− Az utóbbi évek, sőt évtizedek gondja, hogy egyes – divatos – foglalkozási ágakban jelentős a munkanélküliség, míg sok szakmában munkaerőhiány keletkezik.

− A hiányszakmák népszerűsítésével kapcsolatban is jelentős munkát folytatunk a pályaválasztók körében. Tolna megyében például 2015-ben sikerrel zárult a NAK szerepvállalással folytatott pékszakma-népszerűsítési program, így önálló pékosztály indulhatott a megyében. A sikeres kampányt követően ezt kiterjesztettük más megyékre és szakmákra is, így például a tejipari szakmunkás és a mezőgazdasági gépész képzésre.

− Kevés gazdasági ágazat eredménye függ annyira az időjárástól, mint a mezőgazdaság. Az aszály mellett a fagy- és jégkár okozza a legnagyobb gondot. A károk megelőzésében,illetve enyhítésében hogyan tud segíteni a NAK?

− Két éve a Bács-Kiskun, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gazdálkodók jégverés okozta mezőgazdasági kára meghaladta a 10 milliárd forintot. Tavaly nyáron szintén jelentős jégverés pusztított voltak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Balaton északi partján és a tokaji borvidéken. Idén, május 13-án rendkívül súlyos jégesőkár érte a mátrai borvidéket, illetve a Gyöngyös környékén gazdálkodókat, legutóbb pedig Kecskemét és környéke szenvedet jelentős jégverést, ahol a képek tanúsága szerint galambtojásnyi jegek is hullottak az égből. A becslések szerint ezeken a területeken a terméskiesés 30-90 százalékra tehető, a kár pedig meghaladhatja a több száz millió forintot.

− Egy kevésbé tőkeerős agrávállalkozó ettől tönkre is mehet…

− A kárt szenvedett gazdákat több támogatás is segíti. A kompenzációt célzó támogatások alapját az agrárkár-enyhítési rendszer jelenti, amelyet a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a rendkívüli helyzetekre meghirdetett kedvezményes hitelkonstrukciók egészítenek ki. A kárenyhítés első és egyik legfontosabb feltétele, hogy a károkat a kedvezőtlen időjárási jelenség észlelését követő 15 napon belül bejelentsék az Államkincstár honlapján elérhető Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerben (MKR). Ebben a falugazdászaink segítik a károsultakat.

A termelő, ha rendelkezik a hozamértékének legalább felére fedezetet nyújtó mezőgazdasági biztosítással, akkor a hozamérték-csökkenés 80 százalékát, ha nem rendelkezik, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatás formájában.

− Nem túl borsos a biztosítási díj?

− A biztosításhoz legfeljebb 65 százalékos díjtámogatás is igénybe vehető. Ennek igénylése szintén az Egységes kérelem felületen tehető meg, június 9-ig (most már csak a munkanaponként 1 százalékos szankció mellett). Fontos határidő szeptember 15., eddig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást. Ennek összegéről a Magyar Államkincstár július közepéig határozatban értesíti a termelőket. Ki kell emelnem, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a jogos kárenyhítő juttatások megérkezéséig 100 százalékos kamat-, költség- és kezességi díjtámogatásban részesülő hitelkonstrukcióval is segíti az ültetvényes gazdálkodókat.

− Hogyan lehet mérsékelni a bajt?

− A jégeső és az általa okozott kár jelentős, visszatérő probléma, amelynek kezelésére már léteznek hatékony megoldások. Nem vitás az sem, hogy a megelőzés és a felkészülés – szemben az utólagos kárenyhítéssel – sokkal kiszámíthatóbb gazdálkodást és termelést tesz lehetővé. A NAK ezért áprilisban benyújtotta a jégesőkár-mérséklő rendszer kiépítését célzó pályázatát a Vidékfejlesztési Programból elnyerhető 1,8 milliárd forint támogatásra.

− Súlyos kiadás. Megéri?

− A rendszer kiépítése elengedhetetlen, hiszen évente mintegy ötvenmilliárd forint (a kamarai tagdíjak tízszeresének megfelelő) termelési értéket ment meg csak a mezőgazdaságban.

− Milyen módszerre épül a védekezés?

− Az Európában alkalmazott védekezési módszerek közül Magyarországon az úgynevezett talajgenerátoros jégeső-elhárításnak van a legnagyobb szakmai támogatottsága. Ilyen rendszer jelenleg is működik a NEFELA kezelésében három dél-dunántúli (Baranya, Somogy, Tolna) megyében, valamint az ország egyes területein, szigetszerűen.

− Ez hogyan működik?

− Az ezüstjodid hatóanyagot párologtatással a felhőbe juttatják, ami csökkenti a jégszemcsék méretét. Fontos elmondani, hogy a korábbi szakhatósági, valamint európai bizottsági állásfoglalás alapján az alkalmazott ezüstjodid kristályok felhőbe juttatása nem jelent egészségügyi és környezetvédelmi kockázatot.

− Miből áll ez a rendszer, s hogyan, mikorra épülhet ki?

− Az országos hálózat kiépítéséhez egyrészt szükségesek a talajgenerátorok, amelyekből összes 984 darab működik majd. A 843 új talajgenerátorból körülbelül 200 lesz automatikus működésű, a maradék pedig manuális, kézi működtetésű. Másrészt minden (új) régióban kell egy regionális logisztikai központot építeni. A telepítési helyszínek kijelölésénél önkéntes jelentkezőkre számítunk ( gazdák, nyugdíjasok, önkormányzatok). Mindenképpen olyan területre helyezzük majd el a manuális generátorokat, amelynek tulajdonosa egyúttal vállalja a generátor kezelését is, természetesen anyagi ellenszolgáltatás fejében. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, a teljes országot lefedő jégeső-elhárító rendszer egy év múlva, 2018 májusában már szolgálhatja a magyar gazdálkodókat.

− Mennyibe kerül a rendszer működtetése?

− Az egész országra kiterjedő talajgenerátoros rendszer tervezett éves működtetési költsége 1,5 milliárd forintban határozható meg. A rendszer működtetését a kárenyhítési alapból finanszíroznánk. Az Európai Unió ugyanis elfogadta, hogy ezt nemcsak a már meglévő károkra lehet fordítani, hanem megelőzésre is. A gazdáknak így semmilyen plusz költséget, befizetést nem jelent majd a rendszer működtetése.

− Ezzel volt jégeső, nincs jégeső?

− Természetesen a rendszerrel nem zárható ki, „csak” jelentősen csökkenthető a jégesők előfordulásának valószínűsége. Azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amik a rendszer használata nélkül hullanának le. Már toborozzuk a szakembereket, hogy a telepítésre kerülő berendezéseket kiképzett és a szükséges tudással rendelkezők működtessék országszerte.

− Manapság – legalábbis a világ szerencsésebb tájain – nem az élelem mennyisége a fő kérdés, hanem az, hogy amit megeszünk, mennyire egészséges. A magyar konyha általában nem éppen kalóriaszegény. Ezen segíthetne,ha több gombát és halat ennénk.

− A Kamara a tavalyi évhez hasonlóan idén is kampányt indít több zöldség- és gyümölcsféle népszerűsítésére kiskereskedelmi áruházláncok és hazai termelők közreműködésével. Idén kibővített eszköztárral kívánjuk elérni a fogyasztók minél hatékonyabb tájékoztatását, ezáltal is segítve tagjainknak. Ennek érdekében „Itthonról Otthonra” címmel létrehoztunk egy életmód témájú Facebook-oldalt.

A kampány fókuszában júniusban a gomba állt, és két gombafajt érintett, a csiperkét és a laskagombát, amelyek a legjelentősebb termesztett fajok Magyarországon. A kampány a gomba esetében határozottan indokolt, hiszen a tapasztalatok szerint az egy főre eső fogyasztás igen csekély, mindössze 1-1,5 kilogramm évente. A magyar fogyasztók friss gombából kizárólag hazait fogyasztanak. A kiváló minőségű hazai termékeink természetesen az exportpiacokon is keresettek, a tapasztalatok szerint azonban hosszú távon azok a termékek lehetnek sikeresek külföldön is, amelyek itthon is kelendőek. Ezért is fontos a termesztett gomba fogyasztásának növelése, túl az egészségre gyakorolt kedvező hatásokon. A kampány nagyobb részben az ismeretterjesztésre helyezi a hangsúlyt, mert úgy látjuk, hogy a hazai fogyasztók a gomba felhasználásáról viszonylag keveset tudnak.

− Miért fontos a felvilágosítás?

− A tudatformálás többek között azért is fontos eleme a programnak, mert az ismeretek hiánya miatt sokszor az alapanyag értékesebb részeit veszítik el, vagy nem használják fel. Sokakban még élnek olyan téves információk, amelyek a nyers fogyaszthatóságot kérdőjelezik meg. Példaként említhető, hogy a laskagomba húspótló szerepéről és széles körű felhasználhatóságáról szinte semmit sem tudnak a hazai átlagfogyasztók.

− A gomba után mi következik?

− Fogyasztásösztönző tevékenységünk további lépéseiként előreláthatólag hasonlóképpen alakul a dinnye és az alma promóciós kampánya is, amelyeket áruházi kóstoltatásokkal szeretnénk kiegészíteni. A dinnye kampányát júliusban, az almáét pedig október elején tervezzük lebonyolítani, igazodva a magyar termékek piacokon való megjelenéséhez. A kampányok időtartama várhatóan 3-4 hét.

− Másik „húspótlónk” a hal, ami ugyancsak ritkán fordul elő a legtöbb háztartásban.

− A 2014-ben, a Kamara és a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL) – amely hamarosan egyesül a Magyar Akvakultúra Szövetséggel – között létrejött együttműködési megállapodás egyik célja a haltermékek népszerűsítése, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztése. Ennek érdekében a lehetőségeinkhez mérten támogattunk olyan népszerű rendezvényeket, mint például az Esztergomban megrendezett Magyar Halak Napja, a minden év szeptemberében megszervezett békéscsabai halfőző verseny, vagy a 2015-ben lebonyolított budapesti Karácsonyi Halvásár.

− A „bulikon” túl hogyan segítik a halágazatot? 

− A Kamara részéről nagy várakozással tekintünk a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program megvalósítása elé. Bízunk benne, hogy sok sikeres, és az ágazat versenyképességét támogató projekt valósul majd meg a pályázatok közül. Reméljük, hogy ezek a beruházások elősegítik a hazai halfogyasztás növekedését, a vizes élőhelyek és környezetük megóvását és védelmét. A Kamara képviselői részt vettek a Pályázat Előkészítő Csoport (PEMCS) munkájában, és képviselőink a MAHOP Monitoring Bizottságában is jelen vannak.

− A hazai vizeken túl mivel dicsekedhetnek?

− Tavaly sikerrel delegáltunk tisztségviselőt a Copa-Cogeca Aquakultura Tanácsadó Testülete (AAC) Végrehajtó Bizottságába. Dr. Kucska Balázst, a Kaposvári Egyetem Akvakultúra és Halgazdálkodási Tanszékének tanszékvezetőjét a testület póttagjává választották.

− A haltenyésztéshez víz is kell. Sok víz, ami egyre drágább.

− Valóban, az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott a vízhasználat kérdésköre, illetve az ehhez kapcsolódó díjfizetés kötelezettség. Igyekszünk odafigyelni az ágazat vállalkozásainak kérdéseire, felvetéseire, és lehetőségeinkhez mérten segíteni őket problémáik megoldásában.

− Ha a vízhasználat ára emelkedik, megcsappanhat az ágazat nyereségtermelő képessége.

− Az Európai Bizottság kimondta, hogy a tagállamoknak meg kell felelniük a Víz Keretirányelv előírásainak. Ez többek közt előírja, hogy a tagállamoknak a vízszolgáltatásoknál figyelembe kell venniük a költségvisszatérülés elvét, és díjat kell megállapítaniuk a különböző használók számára. Ennek értelmében kormányhatározat született arról, hogy a hatékony, ösztönző jellegű víz-ár politika kialakítása, valamint a környezeti és erőforrás költségek megtérülése érdekében az öntözés, a halgazdaság és a rizstermelés vonatkozásában a vízkészletjárulék (VKJ) fizetése alóli kivételt meg kell szüntetni, és 2018. július 1-jétől be kell vezetni a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat. A határidőt sikerült kitolni október elsejére, így nyerünk még egy díjmentes évet az öntözés esetében. Ráadásul sikerült a díjmentes vízkontingens-határokat is az Európai Unió tagállamai között a legmagasabbra tornázni: a kezdeti tervekben szereplő 6000 m3/évről az öntözés esetében 50 000 m3/évre, a halgazdálkodásnál és rizstermelésnél pedig 150 000 m3/évre. Továbbá fennmaradt a vízkészletjárulék fizetése alóli mentesség a tartósan vízhiányos időszakban és a többletvizek visszatartásából és -tározásából származó vízkészletek után.

− A díj még így is nagy teher a korábbiakhoz képest.

− Pedig azt is elértük, hogy a vízszolgáltatási díjfizetés bevezetése fokozatosan és kiszámíthatóan történjen, és az állandó költségek felét hosszú távon is a központi költségvetésből finanszírozzák. Halászati alosztályunk azonban jelezte, hogy a díjak bevezetésével a halászati ágazat versenyképessége, sőt egyes ágazati szereplők működőképessége is veszélybe került. Tavaly december óta ezért folyamatosan egyeztetünk az ágazatra rakódó költségterhek csökkentéséről.

− A díjak, az árak és az adók mértéke a termelő, a kereskedő és a fogyasztó számára is elsőrendű kérdés.

− Szinte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulása óta napirenden tartjuk az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését: már 2014-ben javaslatot tettünk arra, hogy – a költségvetés helyzetének függvényében – lépésről lépésre csökkenjen az egyes termékpályákon 5 százalékra az áfakulcs. Üdvözöljük, hogy a kormányzat az utóbbi években több élelmiszer esetében csökkentette az áfakulcsot, és külön üdvözlendő, hogy jövőre a hal kerül sorra, hiszen drámaian kevés halat eszünk. 

− A fogyasztói ár mérséklésén kívül mivel érvelnek még a kormánnyal folytatott tárgyalásokon?

− Azokon a termékpályákon, ahol még csökkent a fogyasztási adó, a nagy kulcs miatti áfacsalás mind nagyobb problémát jelent a legálisan működő szereplők számára. Ezért továbbra is fenntartjuk álláspontunkat az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése mellett, hiszen ez visszaszorítaná feketegazdaságot, és javítaná a feldolgozóipar versenyképességét. Ezért egyeztetést kezdeményeztünk a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hogy kössük valamilyen gazdasági teljesítményhez a további, ütemezett áfacsökkentést az alapvető élelmiszereknél. Ezzel a metódussal előre tervezhetővé válna a folyamat.

− Minden szakmai testületben fontos kérdés a tagdíj.

− Nálunk a tagdíjbevallási időszak 2017. június 1-jétől 2017. július 15-ig tartott. Ezt követően július 31-ig 10 százalékos késedelmi pótlék megfizetése mellett van lehetőség a bevallás megtételére. A tagdíjbevallás a tag e-Irodáján keresztül, vagy a falugazdászok segítségével tehető meg. A tagdíj megfizetésének határideje: 2017. július 31. A bürokráciacsökkentés jegyében tavaly bevezetett kedvezményünk természetesen idén is él: nem kell bevallást tenniük azoknak az őstermelőknek, akiknek előző évi árbevétele nem érte el a 600 ezer forintot. Számuk nagyságrendileg 150 ezerre tehető, tehát minden második őstermelőt érint, és ez a csoport egyben tagságunk több mint harmadát adja.

− Vannak-e kedvezmények, és kik élhetnek velük?

− A tagdíjfizetési szabályokban évről évre új, a tagok számára kedvező változtatásokat vezettünk be. Ezek a kedvezmények – bizonyos feltételek mellett – alapvetően három csoportra oszthatók: a tagdíjfizetés alapját csökkentő kedvezmények, a pótlékok mértékének csökkentése; illetve a már kiírt tagdíjak, pótlékok utólagos, visszamenőleg érvényesített csökkentése.

 

Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!

Hozzászólás írása

*