Kerékpárral Rióba: Cseuz László már Tokióra tervez

Kerékpárral Rióba: Cseuz László már Tokióra tervez

Cseuz László 2016-ban a hetedik ötkarikás játékokra kerékpározott ki – teljesítménye olyan egyedülálló, mint egy olimpiai bajnoké. Pest Megye Közgyűlése Testnevelési és Sport Díjat adományozott a 72 éves sportembernek.

Cseuz László az első utat 1992-ben még lányával tette meg, együtt tekertek Barcelonába. Azóta egy olimpia sem maradhatott ki: 1996-ban Atlanta, 2000-ben Sydney, 2004-ben Athén, 2008-ban Peking, négy éve pedig London volt a célállomás. A riói út előtt már 2016 január elsejétől komolyan edzett, napi 50 kilométert tekert. „Kezdésnek, január 1-jén mínusz kilenc fokban elkerékpároztam Szentesre, ami 165 kilométer, aztán másnap vissza. Megvolt a mindennapi edzésadagom, hétvégén is, s ha beteg voltam, vagy valamiért kimaradt, akkor pótoltam” – mesélt a felkészülésről elárulva, hogy az útitervet nem szokta részletesen kidolgozni.

„Elég nagyvonalúan tervezek, egyszerű térképekkel, sokszor eltévedtem, de ez nem zavart. GPS-t nem használtam soha, ez is kihívás. Az első utamon vadkempingeztem, aztán már sátrat vittem vagy motelekben aludtam. A mostani útra kaptam támogatást, így panziókban, faházakban, kisebb hotelekben szálltam meg. Pécel önkormányzata alkalmaz a nyugdíjam mellett, s sok helyről kaptam támogatást, pedig nem is kértem, így anyagilag most volt a legkönnyebb” – tette hozzá.

Pécelről Amszterdamba tekert először, a 2000 kilométert 12 nap alatt teljesítette. Ott repülőre ült, és Sao Paulóban folytatta a biciklizést.

„Úgy terveztem, Rióig az óceán partján kerékpározom, de végül a hegyekben kellett megtennem az 500 kilométeres utat. Szerencsére Pécel környékén vannak dombok, emelkedők, így erre is fel tudtam készülni. Visszafelé egy kint élő magyar ajánlatára már 100 kilométerrel rövidebb volt az út” – mondta Cseuz László, aki 40 napig volt úton, 5110 kilométert tudhat maga mögött, ami napi 165 kilométeres átlagot jelent. Hazaérve még tett egy „tiszteletkört” a Balaton körül. „Nem akartam túl korán megérkezni, mivel fogadást szerveztek a tiszteletemre, ezért Veszprémnél letértem az útról, majd Székesfehérváron is mentem néhány kört, hogy egyszer meglegyen a napi 200 kilométer... A korábbi utaknál is általában megmondtam, mikor jövök, s ahhoz tartottam magam” – magyarázta.

Korábban arra gondolt, hogy Tokió-ba már repülővel utazik, mivel 2020-ban 76 éves lesz, s összespórol magának egy jutalomútra valót. Azóta azonban körvonalazódik az új kerékpáros terv a következő olimpiára.

„Kelet felé – Oroszországon és Kínán át – veszélyes lenne menni, ezért nyugatra indulnék. Nagyon szeretem a Budapest– Barcelona távot, onnan elrepülnék New Yorkba, áttekernék Kanadába, Hamiltonba a lányomékhoz, majd le az Egyesült Államokba, s Los Angelesből utaznék Tokióba. Ez 9000 kilométer lenne” – árulta el, tréfásan hozzátéve, hogy azért lenne Tokió az utolsó útja, mert ha 2024-ben Budapest rendezheti az olimpiát, akkor 80 évesen könnyen felmenne Pécelről Pestre kerekesszékkel…

Cseuz László teljesítménye nagy hatással van környezetére. Ahogy a díj átadásán a méltatásban elhangzott, a térségben nincs olyan ember, aki ne ismerné „Laci bácsit”. Amióta Pécelen dolgozik, a településen rendkívül megélénkült a sportélet. Neki köszönhetően megalakult a Péceli Túrakerékpáros Egylet.

Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!

Hozzászólás írása

*