A digitalizáció csak eszköz

A digitalizáció csak eszköz

Sorozatunk első részében felvázoltuk, hogy mit is jelent, miből is áll az úgynevezett precíziós mezőgazdaság, amely éppen napjainkban veszi át az uralmat az agráriumban a hagyományos gazdálkodási módoktól.

A második részben arra kerestük a választ, hol is tart a magyar mezőgazdaság az átállásban, mi szükséges a folyamat felgyorsításához? Kérdéseinkre Varga Péter, az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) Agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője válaszolt.

− Tapasztalatai szerint a hazai agrárium szereplői mennyire ismerik, s főképpen mennyire alkalmazzák a precíziós mezőgazdaság eszközeit, módszereit?

− A trendek biztatóak, de a lehetőségekhez képest nem eléggé. Ki kell mondanunk, hogy sok termelőnél hiányosak az ismeretek, és itt elsősorban nem is az informatikai tudásra gondolok, hanem a gazdaság vezetéséhez szükséges farmmenedzsment-tudásra és vezetői képességekre. Már a közepes gazdaságok is komoly összeget tesznek bele a termelésbe minden évben művelés, műtrágya, vetőmag, növényvédő szer és élőmunka formájában. Más ágazatokban már beruházásnak számítana, amit ebben az ágazatban évente invesztálni kell. A betett tőke hozamát azonban több kockázati tényező is befolyásolja, például az időjárás, növény- és állatbetegségek, piac, hogy csak hármat emeljek ki.

A hazai agrárgazdaság szereplőinek évente komoly befektetői döntéseket kell meghozniuk. És nem csak egyszer, hanem a teljes vegetációs időszakban, minden egyes technológiai elemnél. Sajnos sok hazai üzem nem hoz jó döntéseket. A földalapú támogatások nélkül jelentős hányaduk veszteséget termelne, többségük pedig a banki kamatokat sem kapná meg a betett tőkéjére. Mindezt egy olyan piacon, ahol folyamatosan bővül a kereslet.

Ráadásul sok gazdaság megrekedt a fejlődésben. Termelési hozamaik nem érik el a 30 évvel ezelőtti szintet sem. Gabonából, kukoricából – de sajnos sok terméket említhetnék itt – hektáronként felét-kétharmadát termeljük, mint a versenytársaink, azonos költségek mellett. Összefoglalva, az ágazatnak jelentős tartalékai vannak. A tartalékok felszabadításához szükséges technológia elérhető a piacon, tehát nem ez az akadály. A vezetői gondolkodást, szemléletet kell megváltoztatni!

Döntéseikhez a termelőknek igényelniük kell az egyes technológiai elemek pontos költségének ismeretét és az elérhető árbevételről szóló információkat. Azokat a területeket, amelyek a most alkalmazott termelési technológiával nem adják vissza befektetett tőkét, nem szabad bevetni. Meg kell keresni azt a terméket, technológiát, amivel ott is profit állítható elő.

A felmérések szerint sokan alkalmazzák a precíziós technológiai egyes elemeit, mint az automatikus kormányzást, vetést, betakarítást, de vezetői döntéseik előkészítésére csak nagyon kevesen használják az okos eszközök által gyűjtött adatokat. A precíziós technológia ezen a szinten főleg kényelmi funkciókat támogat, és némi költséget csökkent, de nem jelent profitnövekedést, mivel a beruházás „megeszi” a költségcsökkenést.

− Mi szükséges a további elterjedés elősegítéséhez?

− Elsősorban a termelők vezetői szemléletének változása. Fontosak a termelt mennyiségek, de még fontosabb a valós költségek és a várható profit ismerete.

Az IVSZ által összeállított Digitális Agrárstratégia javaslatai között az első helyre a digitális kompetenciák fejlesztése került. Fontos azonban kiemelnünk, hogy a javaslat összeállításakor mi a digitális kompetenciákra összpontosítottuk, de felhívtuk a figyelmet arra, hogy a vezetői kompetenciák változása nélkül az ágazat nem fogja tudni kihasználni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. A digitális technológia elsősorban eszköz, lehetőség, amely egyrészt költséget csökkent, másrészt adatokat állít elő, és a fő hatékonyságnövelés az adatokon alapuló döntésekben van. Több javaslatot is megfogalmaztunk a tudatosság növelésére, a digitális technológia kiválasztásához, tervezéséhez és használatához szükséges ismeretek megszerzéséhez és a szükséges szaktanácsadási rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódóan. Hangsúlyoztuk, hogy ezeket a tevékenységeket elsősorban állami feladatnak tartjuk. A hazai mezőgazdaságot ki kell hozni a „hagyományalapú tudásgazdaságból” és át kell segíteni az „innováció-alapú tudásgazdaságba”.

− Milyen szerepet vállal az IVSZ a mezőgazdaság minél gyorsabb digitalizálásában, hiszen már akár éveken belül is alig behozható hátrányba kerül, aki késlekedik?

− Az IVSZ 500 tagvállalata a hazai informatikai, telekommunikációs és elektronikai szektor árbevételének 85 százalékát teljesíti. Célja a digitális gazdaság fejlesztése, a digitalizáció előnyeinek felhasználása minden ágazatban, iparban, szolgáltatásokban, egészségügyben, oktatásban, agráriumban. Két évvel ezelőtt kezdtünk el ágazati kerekasztalokat szervezni, hogy segítsünk az szakmai döntéshozóknak a digitális technológiák megismerésében és lehetséges felhasználási területük meghatározásában. Azt látjuk, hogy nehéz helyzetben vannak a szakmai döntéshozók, mert a digitális technológia fejlődési ciklusa folyamatosan rövidül. Évente jönnek új technológiák, amelyek hatásai beépülnek az egyes ágazatok szakmai versenyébe. Ebben próbálunk segíteni.

Elsők között hoztuk létre az agrár kerekasztalt, és elsőként készítettük el a Digitális Agrárstratégiát az AKI, a NAK, a MAGOSZ, valamint termelők, informatikai cégek és szakemberek bevonásával.

− Milyen célokat tűzött ki az önök által kidolgozott Digitális Agrárstratégia?

− Célunk az ágazat hatékonyságának növelése volt a digitális technológiák felhasználásával. A stratégiában öt területen vizsgáltuk meg az elérhető és más országokban használt technológiákat és a hazai helyzetet: termelés, üzem, termékpálya, szakmai háttérrendszerek és közigazgatás. Ezt követően három területre fogalmaztunk meg javaslatokat: a digitális kompetencia fejlesztése, a digitális állam és a fejlesztéspolitika. A digitális állam területén elsősorban a vezetői döntésekhez szükséges információk biztosítása szerepel (időjárás, növény- és állategészségügy, piaci adatok, térinformatikai adatok stb.), valamint az adatok kezelésének szabályozása. A fejlesztéspolitikai csomagban pedig a digitális technológia illesztése a fejlesztéspolitika eszköztárába.

− Noha alighanem szinte minden gazdálkodó megérti és elfogadja a precíziós mezőgazdasághoz csatlakozás szükségességét, azt is tudják, hogy ez nem olcsó mulatság. A modern gépek és az IT-eszközök beszerzése, sőt a szaktudás megszerzése is komoly anyagi befektetést igényel. Jelenleg – mert gondolom, ez idővel változik – mekkora gazdasági mérettől elengedhetetlen már ma is, s mekkorától éri meg áldozni e célra?

− Azt gondolom, nincs mérethatár. Minden méretre és ágazatra vannak elérhető eszközök a piacon. A kiskerttulajdonosok is tudják használni a kis időjárásszenzorokat, automata öntözőrendszereket vagy az előrejelző adatokat. A kertészetek, állattartók számára is sok eszköz érhető el. A beruházás nagyságának megítélése elsősorban a termelt haszontól függ. Ha az eszközök által használt adatokat is képesek a termelők jó gazdasági döntésekhez felhasználni, a mérték megítélése jelentősen változhat. 

 

 Pál Attila  

Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!

Hozzászólás írása

*