Ez egy ezeréves megye és mi, Pest megyeiek ezer évben gondolkodunk. Hiszünk abban, hogy építkezni csak hosszú távon szabad, stratégiát pedig hosszú távra kell alkotni – mondja Pest Megye Közgyűlésének elnöke. Szabó István a Pest Megye Lapjának adott interjújában ezzel indokolta azt a több, mint másfél évtizedes kitartást, amelynek eredményeként Pest megye önálló régióvá vált.
Mikorra nyúlik vissza Pest megye önállósulási szándéka?
– Több mint 15 éves folyamat eredményeként vált önálló régióvá Pest megye. S ez kiválóan jelzi az azt összefogást, amikor egy közösség és annak minden tagja egy cél érdekében cselekszik. Hiszen az elmúlt években mindig volt olyan lépés, amely akadályozta ezt a folyamatot. Leginkább a forrás elosztási anomáliák akadályozták, amikor a megye és a főváros érdekei ilyen, vagy olyan okokból ütköztek. Ennek azonban az lett az eredménye, hogy Pest megye egy főre jutó GDP aránya 1 százalékkal visszaesett, amely bizony egy 1,2 milliós közösség számára jelentős hátrány. Ezúttal azonban minden település ugyanazt az álláspontot képviselte, ezért lehetett meghozni ezt a döntést.
– Pest megye ezáltal konvergencia régióvá válik…
– Eddig is az volt, csak nem látszott rajta.
– Mely területek éreznek lemaradást?
– Készült egy – számunkra nagyon fontos – tanulmány. Egy évvel ezelőtt felkértük Csath Magdolna professzor asszonyt, aki a nyár közepére elkészítette ezt a tanulmányt, amelyből jól látszanak azok a területek, amelyekben Pest megyejelentős hátrányt szenvedett. Ilyen például az egészségügy. A konvergencia régiókban a kórházi fejlesztések igen dinamikus módon megtörténtek, miközben Pest megyében ezek elmaradtak. Lemaradásunk van a kutatás-fejlesztési források tekintetében. Megyénk kimaradt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP), miközben mintegy 75 ezer vállalkozás van a megyében, mely
több, mint az egész Észak-Kelet Magyarországon, s amely olyan gazdasági potenciál, amely már nemzetgazdasági szinten is releváns. A Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen sikerült egy tanulmányt készíteni, amely a kormányt is meggyőzte arról, hogy lépni kell.
– Nemrégiben lezárult egy uniós fejlesztési ciklus és elindult egy másik, amelyben még nem tudnak önálló régióként részt venni. Hogyan készülnek az azt követőre?
– A kormányhatározatban szerepel egy olyan döntés, amely a Nemzetgazdasági
Minisztérium feladatává teszi, hogy Pest megye kompenzációban részesüljön a hátránya miatt, amelyet a jelenlegi uniós időszak forrásvesztése okoz. A kollégáimmal elsősorban most
azt tekintjük át, hogy melyek azok a területek, amelyeket mindenképpen erősíteni kell – többek között a gazdaságfejlesztés területén – és azokat a területeket vonjuk be, amelyek kimaradtak a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP), mint például az árvíz-, vagy belvíz védelem, a közlekedésfejlesztés.
– Milyen módon tudják mindezek eredményeket eljuttatni a lakossághoz, a Pest megyei emberekhez?
– Nagyon örültem, amikor felkerestek azzal a kezdeményezéssel, hogy megszülessen Pest Megye Lapja, hiszen a megyék jó részében van önálló megyei lap, a Pest megyei kommunikációból azonban hiányzik ez a szegmens. Nyilván több fórumon is igyekszünk tájékoztatni a lakosságot, ugyanakkor ez messze nem olyan érzés, mint amikor az ember kezébe vesz egy lapot. Dabasiként tudom, hogy az ember kíváncsi arra, hogy mi is történik a szűkebb környezetében, a közösségében. Kollégáimmal úgy gondoljuk, hogy Pest megye is egy közösség. Mégiscsak Pest megyeiek vagyunk, ezer éve létezik ez a megye, egy olyan megyében élünk, amelynek komoly hagyományai vannak. A reformkorban a vezérmegye voltunk és olyan nagyságokat tudhatunk magunkénak, mint Széchenyi István táblabíró, vagy Kossuth Lajos, Pest megye követe. Mindezt tudatni kell az emberekkel és erősíteni bennük azt az érzést, hogy Pest Megye Lapját olvassák.
fotó: Mészáros Péter | www.kreativlatas.hu
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!