KÉSZ II Nemzetpolitika

Felelősséggel minden magyarért (Nemzeti Hitvallás)

„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért…” Alaptörvény

A magyarság gazdasági erejét a határon túl is meg kell erősíteni

A 2010 utáni új nemzetpolitika egyik fontos célja, hogy intézkedéseivel és gazdasági támogatással mérsékelje az elvándorlást és ösztönözze a gyermekvállalást a Kárpát-medencei magyarság körében.

2010 után új alapokra helyezték a nemzetpolitikát: törvények születtek, megalkották a közösségek gyarapodását célzó stratégiát, létrejött a nemzetpolitikai intézményrendszer, intézményes fórumok segítik a munkát, és számos program indult.

A nemzetpolitika megújítása azért is volt sürgető, mert az adatok szerint húsz év alatt Erdélyben 380 ezerrel, a Felvidéken 108 ezerrel, a Délvidéken 88 ezerrel, Kárpátalján 22 ezerrel csökkent a magyarok száma. A szórványterületeken még erősebb a fogyás, van olyan erdélyi megye, ahol 50 százalékos vagy ennél is nagyobb.

Míg a 2010-14 közötti nemzetpolitikai intézkedések a magyar nemzet közjogi egyesítésének keretét teremtették meg, az utóbbi évek a szülőföldön boldogulásra helyezik a hangsúlyt. Gazdaságilag kell megerősíteni a magyar közösségeket, a magyar családokat ahhoz, hogy a magyar gyerekeknek jövőjük legyen, odahaza tudjanak munkát vállalni, magyar embereket foglalkoztatni.

Az elmúlt években számos program, támogatási forma segíti a célok megvalósítását, ilyenek például a tematikus évek, amelyek 2012-ben indultak. Elsőként a külhoni magyar óvodák évét hirdették meg, majd a kisiskolások, azután a felsősök éve következett. 2015 a külhoni magyar szakképzés, a tavalyi év pedig a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve volt. Az idei év a külhoni magyar családi vállalkozások éve. Ebben az évben 230 millió forinttal folytatódik a fiatal vállalkozók támogatása, a családi vállalkozások segítésére 600 millió forint jut, további 170 millióból pedig kísérőprogramok valósulhatnak meg, azaz a program keretösszege összességében eléri az egymilliárd forintot.

Kiemelkedő jelentőségű a most elindult, 17,2 milliárd forintos Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, amelynek keretében 68 új épül, 215-öt újítanak fel, illetve bővítenek. A keretből 7,5 milliárddal részesül Erdély, amelyet 6,2 milliárddal követ Felvidék, illetve Muravidék, Horvátország és Kárpátalja. A határon túli magyar óvodások száma jelenleg 48 ezer, s a cél, hogy ez a szám legalább 60 ezerre duzzadjon. A magyar óvodák korszerűsítésével, vonzóvá tételével azt akarjuk elérni, hogy a vegyes házasságokból származó gyermekek magyar intézményekbe kerüljenek.

Az idei évben 200 milliós támogatás jut a testvértelepülési programokra, a cél a meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése a magyarországi és Kárpát-medencei települési önkormányzatok között. A felhívásra magyarországi települési önkormányzatok jelentkezhettek, a vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjed, a programokat 2017 májusa és 2018 áprilisa között kell megvalósítani. Tavaly 189 önkormányzat kapott támogatást.

Százmillió forinttal támogatja a kormány a határon túli ifjúsági közösségeket is, a forrásokra civil szervezetek és egyházi jogi személyek jelentkezhettek kulturális, hagyományőrző, közösségi programokkal. A vissza nem térítendő támogatás 600 ezer forinttól 2 millió forintig terjed, a programmal a fiatalok magyarságtudatát szeretnék erősíteni. A programot 2016-ban hirdették meg először, akkor 88 pályázat nyert támogatást az 50 millió forintos keretből.

Három év után ismét a korábbi, 22 400 forintos fejenkénti támogatási összeggel hirdette meg a nemzetpolitikai államtitkárság a Szülőföldön magyarul elnevezésű programot, amelyet magyar nyelvű nevelésben részesülő óvodások, valamint általános- és középiskolás tanulók kaphatnak.

Mintegy egymilliárd forint értékben pályázhattak határon túli civil szervezetek és egyházi jogi személyek a magyar kultúra és oktatás támogatására. A pályázattal kulturális, oktatási és kutatási programokat, írott és elektronikus médiát, könyvkiadást, valamint civil szervezetek, illetve egyházi jogi személyek által fenntartott oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények működését segítik. A 600 milliós központ keretből nagyobb, országos szervezeteket támogatnak, míg a 400 milliós regionális keret a kisebb szervezeteket segíti.

A határon túli magyarsággal való kapcsolatot számos más módon is segíti a magyar állam, így például az agrártárca a nemzetpolitikai államtitkársággal közösen idén is folytatni kívánja a falugazdász programot, de ösztönzik a külhoni magyar fiatal vállalkozókat a régiókon belüli és a régiók közötti együttműködésre is.

Az új nemzetpolitika kiemelt figyelmet fordít a diaszpórában élő magyarságra is. A 2013 óta nagy sikerrel futó Kőrösi Csoma Sándor-program a diaszpóra magyarságának megerősítését szolgálja, a 2015-ben indult Petőfi Sándor-program pedig a Kárpát-medencében szórványban élő magyar közösségek támogatására fókuszál. A megnövekedett igények miatt idén mindkét programban növelik az ösztöndíjasok számát: az előbbiben 115-en, az utóbbiban 65-en vehetnek részt. A programok eredményességét jelzi többek között, hogy több olyan magyar közösséget sikerült feltárni, amelyről eddig nem tudtak, vagy kevés információval rendelkeztek. A keretösszeg 1,5 milliárd forint.

Ugyancsak fontos szerepet tölt be a Mikes Kelemen-program, amely a hagyatékok összegyűjtését célozza – 2013 és 2016 között 186 köbméternyi történeti értékű irat gyűlt össze a tengerentúli, diaszpórában élő magyarságtól –, illetve a Julianus-program, amely a magyarság értékeit veszi számba. A magyar örökségek és emlékhelyek katasztere, a Nemzeti Regiszter angol nyelven is elérhető.

A magyar nemzetpolitika eddigi talán legnagyobb sikerének ugyanakkor az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése számít. Indulása óta 940 ezerrel bővült a magyar állampolgárok száma: mintegy 830 ezren szereztek honosítással állampolgárságot, és 110 ezerre tehető az állampolgársági megállapítások száma a diaszpórában.

Pánczél Károly a PML-nek adott interjújában kiemelte: a magyar nyelv megtartásában hatalmas szerepe van az óvodának, ezért is kiemelkedő a jelentőségű a most induló program. Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke fontosnak nevezte azt is, hogy a magyar állam nemzeti jelentőségű intézményeket tart fenn, így például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a Partiumi Keresztény Egyetemet, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát vagy a komáromi Selye János Egyetemet.

A képviselő hozzátette:

„Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága elnökeként, és született Pest megyeiként is rendkívül fontosnak tartom, hogy a megye és az azt alkotó 187 település többsége is erős külhoni kapcsolatokkal rendelkezik. Köszönhető mindez Szabó István közgyűlési elnök, illetve a településvezetők elkötelezettségének, annak, hogy felismerték, hogy a Kárpát-medencei magyarság határokon átívelő összetartozása kézzel fogható valóság. Ezek azok az apró szálak, amelyek a nemzet hálóját egyre erősebbé szőhetik. Szép példája ennek az együttműködésnek a testvérmegyei kapcsolat, a különböző díjak, kitüntetések, amelyeket külhoni magyarok vehetnek át a Megyeházán, illetve a Maglódon évről évre megrendezett, a Pest Megyei Értéktárnak is részét képező Kárpát-medencei Magyar Találkozó, amelyre az idei évben én is ellátogattam.”