A számolás okoz némi fejtörést diákjainknak

A számolás okoz némi fejtörést diákjainknak

Nyelvtanulásban jók az érettségizők

Legjobban az angol és német nyelvi érettségiken szerepelnek a Pest megyei tanulók, emelt szinten e tárgyak mellett a történelem a legnépszerűbb. A továbbtanulásban a gazdasági, jogi, társadalomtudományi vonalat választja a többség. Diplomások terén jól áll a régió.

A 2016-os érettségi regionálisan összesített eredményei még váratnak magukra, de egy évvel ezelőtt az első igazi mérföldkő kevés Pest megyei középiskoláson tudott kifogni: minden vizsgatárgyat figyelembe véve 3,7-es átlagot értek el a területen élő szakközépiskolai, gimnáziumi tanulók. Összesen 35 063 feladatlapot, illetve feleletet javítottak, hallgattak meg a térség pedagógusai, akik az Oktatási Hivatal statisztikái alapján a matematikát értékelték a legszigorúbban: itt középszinten mindössze 2,98 lett az átlag. A kötelező tárgyak közül az idegen nyelvekből teljesítettek legjobban a nebulók, angolból 3,78, németből 3,64 lett a középszintű átlageredmény.

Ami az emelt szintet illeti, a legnépszerűbbnek az angol és a történelem bizonyult, előbbi tárgyból 754 diák próbálkozott a bonyolultabb vizsgával, míg történelemből 525-en gondolták azt, hogy a komolyabb feltételeknek is megfelelnek. Reményeik megalapozottak voltak: mindkét tárgyból jócskán négyes feletti átlagok születtek.

Pest megyéből a 2005-2015 közti időszakban átlagosan mintegy 14 500 diák jelentkezett államilag támogatott felsőoktatási képzésre, 2012 óta azonban ettől a számtól minden esztendőben elmaradt az aspiránsok száma. A mélypontot az elmúlt tíz évben 2008 jelentette, akkor mindössze 11 679 tanuló próbálkozott meg a felvételivel. 2011-ben regisztrálták a legnagyobb érdeklődést, akkor a 17 ezret is meghaladta azok száma, akik beadták a jelentkezésüket valamely felsőoktatási intézménybe.

Az egyetemeken, főiskolákon tanulók száma valamennyi megyét tekintve Pest megyében a legmagasabb a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, 2009 óta minden évben 22 000 fő körül alakul, ami magasabb, mint a közép-, a nyugat- vagy a dél-dunántúli régiókba tartozó megyéké együttvéve. Népszerűek a régióban található intézmények is, e tekintetben – Budapestet nem számolva – az ötödik megyénk, csak Győr-Moson-Sopron, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Hajdú-Bihar előzi meg. A járások közül természetesen Gödöllő és Pilisvörösvár emelkedik ki, itt ezer főre több mint 40 hallgató jut.

A felsőfokú végzettségüket már megszerzett lakosok aránya közel azonos az országos értékkel (15 százalék), a járások közül Budakeszi, Szentendre és Pilisvörösvár emelkedik ki, 26, 23, illetve 21 százalékkal. A legkevesebb diplomát arányaiban a nagykátai, a dabasi és a ceglédi járásokban találjuk. Ezekben a járásokban a legmagasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya is, különösen a nagykátai járás emelkedik ki az általános iskolás korcsoportot tekintve, s ezen a területen a legalacsonyabb a gimnáziumi tanulók aránya is. E téren elsősorban a megye északi, nyugati része mutat kimagasló értékeket, a legtöbben a váci, a szentendrei, a pilisvörösvári, a budakeszi és az érdi járásból választanak ilyen típusú középiskolát. A szakközépiskolások száma a váci, a ceglédi és a nagykőrösi járásban különösen magas, s itt találjuk a legtöbb szakiskolást is. A megyei oktatási intézmények felszereltsége a KSH adatai alapján nem kiemelkedő, az általános iskolák közel 15 százaléka nem rendelkezett internetkapcsolattal a 2013/14-es tanévben. A legjobb arányt a gyáli és aszódi járás produkálta, ahol az adatok szerint minden intézményben biztosított a világháló elérése, míg a szigetszentmiklósi járásban az intézmények több, mint 40 százalékánál nincs lehetőség internethasználatra.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarországon – a főváros után – a Pest megyében élő felsőfokú végzettségűek között a legmagasabb a társadalomtudományok, illetve gazdaság, jog területén végzettek aránya (34,7, illetve 29,9 százalék), míg az egészségügyi, szociális gondoskodás tanulmányi területe iránt itt érdeklődnek a legkevesebben az országban, kb. 6 százalék tanul tovább olyan szakon, mely e kategóriába sorolható. Az oktatás, valamint a műszaki, ipari és építőipari képzéseket választók aránya 23, illetve 20 százalékhoz közelít. A humán tudományok, valamint a matematika, számítástechnika és egyéb természettudományok a legkevésbé népszerűek – ez egyébként országosan is megfigyelhető tendencia.

Fotó: A Pázmányon a bölcsészhallgatók közel fele Pest megyei

 

Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!

Hozzászólás írása

*