Harminc esztendeje város Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós a főváros déli agglomerációs övezetében, a Csepel-szigeten helyezkedik el. Az elmúlt esztendők során a település a kistérség meghatározó városává fejlődött, s 2013. január 1-jétől a Szigetszentmiklósi járás székhelye. Szabó József polgármesterrel beszélgettünk.
Az április végén megtartott ünnepélyes alapkőletétel alkalmával beszédet mondott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Szűcs Lajos, Pest megye fejlesztési biztosa, valamint Szalay Ferenc szolnoki polgármester és Mayer András, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese.
− Szigetszentmiklós harminc éve nyerte el a városi rangot. Hogyan jellemezhető röviden az azóta eltelt három évtized a település történetében?
− Az eltelt évtizedeket jelentős lélekszám-gyarapodás jellemezte, ugyanis 30 évvel ezelőtt nagyjából húszezren voltunk, mára ez a szám közel megduplázódott, Szigetszentmiklós lakossága több mint 37 ezer fő. Az átlagéletkor tekintetében is fiatal város vagyunk, ami azzal jár, hogy nagyon sok bölcsődei, óvodai és iskolai férőhelyre van szükségük a fiatal korosztályoknak. Ez részben pluszfeladatokat jelent a városvezetésnek, ám abból adódóan, hogy Szigetszentmiklós agglomerációs település, igen sok cég és vállalkozás telepedett meg ipari parkjainkban. Ez mindenekelőtt új munkahelyeket teremtett, no meg iparűzési, illetve építményadó-bevételeket a városnak. Így a pályázati lehetőségek mellett saját források is folyamatosan rendelkezésre állnak az intézményfejlesztésekre.
− A dinamikus növekedésnek – ipari potenciálban és lélekszámban – akadnak-e árnyoldalai a településen?
− Egyvalami mindenképpen gondot jelent a legtöbbünknek: nagyon sok gépjárművet kell elviselnünk a közútjainkon, a csúcsidőkben bizony néha akadozik a forgalom a városban. Persze ez valamennyi főváros környéki agglomerációs település közös gondja, de bizonyos forgalomszervezési, forgalomtechnikai megoldások enyhítenek a helyzeten.
− Gondolom, összefügg a város járási központ szerepével, hogy márciusban ünnepélyes keretek között átadták a Szigetszentmiklósi Igazgatási Központ új épületét…
− Mint korábban már említettem, az M0-ás körgyűrű közelségének köszönhetően sok vállalkozás talált otthonra ipari parkjainkban, s a lakosságszám növekedése nem csupán városunkra, hanem a környező településekre is jellemző. Fontos kormányzati döntés volt, hogy a kistérségben élők egy helyen intézhessék hivatalos ügyeiket. S ennek megfelelve − kiemelt kormányzati beruházásként kezelt projekt keretében − egyetlen épületkomplexumban kapott helyet a Szigetszentmiklósi Járási Hivatal, a Szigetszentmiklósi Járásbíróság, a Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség, valamint a Szigetszentmiklósi Rendőrség is.
− Nagy vonzereje a városnak, mindenekelőtt a horgászturizmusban a ráckevei-soroksári Duna-ág. Szerepel-e rövid távú terveik között e nyaralóövezet fejlesztése?
− Sajnos az itteni dunai partszakasz jelentős részét még valamikor a 60-as, 70-es években felparcellázták és kiárusították, vélhetően nem igazán körültekintően. Ezért alig akad olyan szabad partszakasz, ahol le lehet jutni a Dunához. Valamikor a kétezres évek elején a dunai szigeteket kis hidakkal összekötve létrehoztunk egy tanösvényt, amely a horgászok örömére szolgál, de minden korosztály szívesen használja sétahelyként, itt tanítgatják a szülők, a nagyszülők a gyermekeiket és az unokáikat a vízi világ kiismerésére. A céljaink között szerepelnek további ilyen irányú fejlesztések.
− Milyen látnivalók várják a Szigetszentmiklósra látogatókat?
− A tanösvényen haladva az érdeklődők megcsodálhatják Európa második legnagyobb úszólápját. Ipari műemlékként itt van a közelben a lakihegyi adótorony, s létrehoztuk a Csepel Autó Gyártmánymúzeumot, amely kora tavasztól késő őszig tárlatvezetéssel látogatható. Épített örökségeink mellett fontos szólnom szellemi örökségünkről is. Szigetszentmiklóson született Ádám Jenő Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, akinek megvásároltuk a szülőházát, és emlékmúzeumot alakítottunk ki a falai között.
− Akad-e olyan nyári, ősz eleji kulturális rendezvény, amire külön is felhívná olvasóink figyelmét?
− A tavasz első napjaitól az ősz végéig folyamatosak a programjaink, amelyek többségének a művelődési ház ad otthont. A hagyományos futónapunkon és a majálison már túl vagyunk, s nagy sikerrel zárult a Nemzetközi Gasztronómiai Fesztiválunk is. Júniusban várja az érdeklődőket a szintén hagyományos Tanévzáró Koncert és a Szabadtéri Színházi Hétvége, augusztusban a Szent István-napi rendezvénysorozatunk, majd szeptemberben a Roxiget címmel meghirdetett rockzenei fesztivál, a Csepel-szigeti Halászléfőző Verseny, s a Szabacsi Nap nevet viselő hagyományőrző programunk. Érdemes tehát felkeresni vendégszerető Duna-parti városunkat. (x)
Júniusi szabadtéri programok
A Tanévzáró Koncert június 17-én, szombaton délután 16 órakor kezdődik a Kéktó Szabadidőparkban. A két fellépő együttes a Bëlga és a Punnany Massif lesz. – A tíz évvel ezelőtt indult Tanévzáró Koncert minden évben lezárja az iskolai tanévet, a rendezvényen kicsik és nagyok együtt ünneplik a vakáció kezdetét. A koncert napján a Kéktó Szabadidőpark megtelik jó hangulattal, és napjaink kedvelt zenekarainak műsora önfeledt kikapcsolódást kínál minden korosztály számára – mondta Szabó József polgármester az eseményről. A Szabadtéri Színházi Hétvége időpontja június 24–25.
A Szigetszentmiklósi Sziget Színház művészeinek előadásában június 24-én, szombaton 20:30 órai kezdéssel a Valahol Európában című musical premierjét, június 25-én, vasárnap szintén 20:30 órai kezdettel pedig a Leányvásár című operettet tekinthetik meg az érdeklődők a Városi Könyvtár és Közösségi Ház előtti téren felállított szabadtéri színpadon.
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!