A kormányhivatal rugalmasan kezeli az új igényeket

INTERJÚ DR. TARNAI RICHÁRD PEST MEGYEI KORMÁNYMEGBÍZOTTAL

A közigazgatás korszerűsítésének legfontosabb célja az volt, hogy könnyebbé tehessük az emberek mindennapi életét, ügyes-bajos dolgaikat egy helyen, gyorsan és zökkenőmentesen intézhessék – mondta dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője.

 

− Ön 2010 decembere óta vezeti a Pest Megyei Kormányhivatalt. Összefoglalható-e röviden ennek a hét esztendőnek a története?

− A kormányhivatalok létrejöttének az volt a célja, hogy a korábbinál nagyobb segítséget tudjunk nyújtani az egyéni ügyfeleknek és a vállalkozásoknak. 2010 előtt egy cégnek bürokratikus akadályok dzsungelén kellett végighaladnia azért, hogy például egy beruházás engedélyeztetése megtörténjen. Ez akár években mérhető időtartam is lehetett. Mára eljutottunk oda, hogy hetek, legfeljebb hónapok alatt lezárulhat a beruházás engedélyeztetése. Az elmúlt több mint hét év azt bizonyította, hogy az új közigazgatási rendszer bevált.

− A kormányablakok létrejötte milyen könnyebbséget jelenthet a Pest megyei vállalkozók számára?

− Első lépés a kormányhivatali struktúra létrehozása volt a megyében, a következő pedig a kormányablakok megnyitása, melyekben ma már több mint 1500 ügykörben tudunk eljárni. Emlékezzünk vissza arra, hogy hét évvel ezelőtt, 2011-ben mindössze 29 ügyet lehetett egy helyen elintézni. A számok önmagukért beszélnek.

− Hogyan növelhető a közigazgatás hatékonysága?

− Ha egyetlen tőmondatban kellene összefoglalnom, akkor azt mondanám, hogy a folyamatos, cégekre, illetve ügyfelekre figyelésben. Az én értelmezésem szerint ez azt jelenti, hogy folyamatosan figyeljük, hogy miképpen változik az ügyfelek igénye, legyen szó cégekről vagy magánszemélyekről, és az ő igényeikhez mérten kell igazítanunk, „finomhangolnunk” az állami szolgáltatások rendszerét. Mind a kormányhivatal, mind a kormányhivatalon belül működő kormányablak-rendszer nagyon jól működik, igen pozitívak a visszajelzések. Amin javítani lehet, az az állandó konzultáció és kommunikáció arról, hogy az ügyfelek mit szeretnének. Ennek érdekében a kormányablakokban a kollégák – egy kérdőív segítségével – folyamatosan mérik az ügyfelek elégedettségét. Ha azt tapasztaljuk, hogy valamelyik ügykörben változott a gazdasági klíma, akkor erre a kormányt azonnal képes reagálni.

Pest megyében egyébként folyamatosan figyeljük, nyomon követjük az egyes kormányablakok forgalmát is, s ha úgy látnánk, hogy egy-egy kisebb régióban szükség lenne egy újabb kormányablak megnyitására, ígérem, nem fogunk késlekedni. A következő évek feladata tehát az igényekhez való naprakész alkalmazkodás lesz.

− Mi az e-közigazgatási keretrendszer koncepciójának a lényege?

− Mindenekelőtt a lehetőségek biztosítása. Az állam feladata az, hogy biztosítsa a lehetőséget ahhoz, hogy ha valaki személyesen szeretné intézni az ügyét, akkor azt megtehesse. Ennek fogadóállomása a kormányablak. Ha telefonon szeretné intézni az ügyét, akkor a 18-18-as hívószámon a nap 24 órájában bármikor elindíthatja az ügye intézésének folyamatát. Persze, ha valamilyen iraton szükség lesz az aláírására, akkor azért neki is be kell fáradnia a kormányablakhoz. Az interneten történő ügyintézés biztosítása a következő feladatunk. A Deutsch Tamás miniszterelnöki kormánybiztos által indított program jóvoltából az idei év végére minden egyéni háztartásba gyakorlatilag eljut a szupergyors internet. A lehetőség tehát adott az online ügyintézésre. Mi persze nem akarjuk eldönteni az ügyfelek helyett, hogy nekik mi a legjobb, de azt látjuk, hogy egyre inkább az internet irányába mozdul a világ. Ha majd azt tapasztaljuk, hogy öt vagy tíz év múlva már senki sem akar személyesen ügyet intézni, akkor lehet, hogy a kormányablakoknál nyílván kevesebb munkatársra lesz szükség, viszont a számítógépek előtt, ahol fogadják az ügyeket, lényegesen többre.

E pillanatban Pest megyében a megkereséseink jó része még személyes, például szám szerint idén több mint tizenegyezer alkalommal jártak nálunk egyéni vállalkozók, azaz ennyi ügyindítás történt. Ez egy nagyon komoly szám. Ám amikor már egy-egy ügyintézési folyamat elindult, akkor az ügyfelek, vállalkozók szívesen követik nyomon ügyük intézésének folyamatát az interneten, az ügyfélkapun keresztül.

− A Pest Megyei Kormányhivatal számára mit jelent a Közép-magyarországi Régióhoz való tartozás, illetve milyen változások várhatóak 2020 után?

− Azt nagyon fontos rögzíteni, hogy mivel éveken át nem kaphatott európai uniós forrásokat Pest megye, mert jóllehet a központi régió erősen dotált volt, ám a főváros vitte el az uniós pénzeket, a kormány ezt a problémát azzal orvosolta, hogy 2020-ig több mint 80 milliárd forintot biztosított e hátrányunk kompenzálására. Ez azt jelenti, hogy Pest megye működése 2020-ig folyamatosan biztosított, a többi megyéhez képest semmiféle hátrány nem éri. Hogy 2021-től, amikor új költségvetési ciklus kezdődik az Európai Unióban, ez gazdasági szempontból majd mit jelent nekünk, még nem tudjuk. E pillanatban még csak nem is körvonalazódik az unió következő ciklusbéli költségvetése, ám az biztosnak tűnik, hogy a korábbi gyakorlathoz képest radikális változások lesznek, és ez nem feltétlenül a bővülés irányába fog hatni. Hogy mindehhez a közigazgatás hogyan alkalmazkodik majd, ma még nem tudni. Mi egyébként jó helyzetben vagyunk, mert időben visszaálltunk a régiós rendszerről az uniós megyerendszerre. Emlékezetek arra, hogy 2010-ben indult el az a folyamat, amely során megyei kormányhivatalokat hoztunk létre, s nem régiós hivatalokat. Magyarán mondva: teljesen mindegy, most persze sarkítva fogalmazok, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban milyen döntéseket fognak hozni, ugyanis a megye elhelyezhető régióban is, tehát ha az Európai Unió a régiós finanszírozás mellett dönt, akkor két-három megye azonnal régiót alkothat, de ha ez nem szükséges, önálló megyékként működnek tovább. Tehát rugalmasan működik a hazai közigazgatási struktúra.

− Az önökhöz beérkező adatok alapján milyen trendek jellemzik a megyei munkáltatók működését?S mi a helyzet a Pest megyei közmunkaprogrammal?

− Pest megyében a regisztrált munkanélküli álláskeresők száma több mint 24 százalékkal csökkent az elmúlt két évben. 7500-ról 5200 főre csökkent a közfoglalkoztatásban résztvevők száma. Maga a közmunkaprogram egy olyan komphoz hasonlítható, amely arról a partról, ahol az emberek már hosszú évek óta nem dolgoztak, átviszi őket arra a partra, ahol valódi munkaerőpiac van, legyen szó akár állami, akár magánfoglalkoztatásról. Az ezen a kompon lévők lehetőséget kapnak arra, hogy amíg átérnek a túlsó partra, addig is dolgozhassanak. Persze sokan bírálták a közmunkaprogramot. Most viszont, amikor a foglalkoztatás rekordokat dönt Pest megyében is, a közmunkaprogram szerepe egyre csökken, és szép lassan kivezethető lesz a rendszerből. Nem lesz szükség a kompra, hiszen időközben megépült a híd.

Léteznek olyan szakmák, és ez Pest megyében különösen igaz, például a cukrász vagy a kőműves, amelyekben nem lehet embert találni. Ezért is szervezünk rendszeres állásbörzéket.

Idén 528 500-ról 570 600 főre nőtt a foglalkoztatottak száma Pest megyében, ami tíz százalékos emelkedést jelent. Miközben radikálisan csökken a munkanélküliség, a foglalkoztatottsági ráta nő. A megyében 30 ezer új munkaerőigény jelentkezett.

A beruházásokat illetően pedig hosszan lehetne sorolni azokat a nagy hazai és multinacionális világcégeket, amelyek az elmúlt néhány év során egytől egyig Pest megyei településeket választottak székhelyül. Ezek közül a legutóbbi, a pátyi logisztikai központ gyakorlatilag nyolc hónap alatt épült fel úgy, hogy ebbe beletartozott a teljes engedélyeztetési eljárás, a teljes könyökvédős bürokrácia és a teljes kivitelezés is, a legelső kapavágástól kezdve. Korábban nem ehhez szoktunk, de lám, eljutottunk oda, hogy manapság bizony már ez a módi.