A megye vízgazdálkodása európai színvonalú
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, Szilágyi Attilát arra kértük, legyen segítségünkre abban, hogy ha csupán nagy vonalakban is, de képet adhassunk olvasóinknak Pest megye vízgazdálkodásáról.
Ami az árvízvédelmet illeti, Pest megye területét a Duna 122, a Szentendrei-Duna 32, a Ráckevei- (Soroksári-) Duna 57, az Ipoly határfolyó 36, a Zagyva pedig 4,5 kilométeres hosszú szakasza érinti. A Duna mentén hét, az Ipoly és a Zagyva mentén egy-egy − az Igazgatóság kezelésében és Pest megye területén lévő − árvízvédelmi szakasz található. Összességében Pest megye területén mintegy 114 kilométer hosszúságú árvízvédelmi fővédvonalat kezel, üzemeltet, illetve azokon – szükség esetén − árvízvédekezési tevékenységet végez a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.
Az Igazgatóság Pest megyében összesen csaknem 252 kilométer hosszúságú folyószakaszt kezel és üzemeltet. Kiemelt feladata a dunai nemzetközi, valamint a szentendrei-dunai nemzeti hajóút kitűzési tevékenysége. Mindezek mellett − tudtuk meg Szilágyi Attila igazgatótól − elsőrendű fontossággal kezelik a folyók középvízi medrének fenntartását.
A sík- és dombvidéki vízrendezés vonatkozásában az Igazgatóság közel 140 kilométer kizárólagos állami tulajdonban lévő és 100 kilométer állami tulajdonú dombvidéki kisvízfolyás, négy dombvidéki tározó, valamint 228,2 kilométer kizárólagos állami tulajdonú és további 200 kilométer állami tulajdonú belvíz- és kettősműködésű csatorna vagyonkezelői feladatait látja el. A síkvidéki terület a Duna közvetlen, illetve a Ráckevei- (Soroksári-) Duna vízgyűjtőjéhez négy belvízrendszer tartozik. A csatornák 44 százaléka (99,8 km) kettős működésű, azaz belvízelvezetésen kívül öntözővizet is szállít. A belvizek közbenső átemelésére kilenc, összesen 14,23 m3/sec teljesítményű stabil szivattyútelep szolgál. A belvízelvezetés irányának beállítását és a vízbetáplálás mértékének szabályozását 33 zsilip biztosítja. A belvíz által közvetlenül veszélyeztetett terület 10 000 ha, ez a síkvidéki vízgyűjtőnek mintegy 5 százaléka. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a belvíz és a kettősműködésű rendszer főműveinek a területi igényekkel összehangolt fejlesztését, fenntartását és üzemeltetését végzi.
A korábbi belvizek tapasztalatai alapján a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság káros vizek elvezetését, a szükség szerinti mezőgazdasági és egyéb célú vízpótlást, valamint a jó ökológiai állapot elősegítését is biztosítja.
A dombvidéken a megye nyugati felében a vízfolyások fő befogadói az Ipoly és a Duna, a keleti felén a vízfolyások a Zagyva vízgyűjtőjéhez tartoznak, így fő befogadójuk a Tisza. A kisvízfolyások vonatkozásában alapvetően igaz, hogy azok az év nagy részében kis vízhozamúak, árhullámok hirtelen hóolvadásból, illetve a nyári zivatargócokból alakulnak ki, melyek gyors levonulásúak. A fenntartás és az üzemeltetés fő célja a helyi vízkár okozta veszélyek megelőzése és a károk csökkentése.
A kettősműködésű csatornák szolgálják, illetve biztosítják a mezőgazdasági és ökológiai vízigények kielégítését, a használt vizek hígítását, valamint a térségi vízátadást az Alsó-Duna-völgyi rendszer irányába. A főművi vízjogi engedéllyel rendelkező öntözhető terület: 1379 ha, a halastavaké 680 ha. 2015-ben a ténylegesen megöntözött terület 1569 ha, az üzemeltetett halastavak területe pedig 673 ha volt.
Pest megye vízgazdálkodása kapcsán fontos megemlíteni a Duna menti, sérülékeny földtani környezetű parti szűrésű ivóvízbázisokat, melyek több millió ember ivóvízellátásában játszanak szerepet. Ezen ivóvízbázisok nagyrészt a DMRV Zrt., valamint a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetésében vannak, de a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság üzemeltetésében lévő távlati vízbázisokat is Duna mentén jelölték ki. A parti szűrésű vízkivételek mellett a Dunától távolabb eső területeken már elsősorban a réteg- és karsztvízből táplálkozó vízbázisok játszanak szerepet az ivóvízellátásban.
A megye lakosságának 99 százaléka vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanban él, a szennyvíz-közcsatorna hálózattal ellátott ingatlanok aránya az utóbbi években nagymértékben nőtt, jelenleg 87%, s év végére eléri a 92%-ot. Budapest területén három szennyvíztisztító telep működik, amelyek a fővároson kívül Pest megye egy részének szennyvizeit is fogadják. Pest megye területén 67 üzemelő, illetve épülő szennyvíztisztító telep található.
Szilágyi Attila elmondta, hogy fontos feladata az Igazgatóságnak az állami tulajdonú, vagyonkezelésükben lévő felszíni és felszín alatti vízkészletekkel történő gazdálkodás is. Pest megyében jelenleg nagyjából 50 vízkivételt és 100 vízbevezetést tartanak nyilván a felszíni vizekkel kapcsolatban. Ez éves szinten kb. 400 000 m3 mennyiségű víz kivételét és 1 500 000 m3 bevezetését jelenti a megye felszíni vizeinél.
A korszerű vízgazdálkodás alapja, hogy a vízfolyásokról, vízrendszerekről megbízható vízrajzi adatok álljanak rendelkezésre. Ez elsősorban a vízállás- és vízhozam-adatok körét jelenti, amelyek felszíni és felszín alatti víztípusokon észlelhetőek. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság felszíni vízfolyásainkon vízmércéket üzemeltet. A Dunán, az Ipolyon, valamint jelentősebb mellékpatakjaikon napjainkban a távjelző vízmércék óránként gyűjtik a vízállási adatokat, míg a lefolyt vízmennyiségeket a napi számítás mellett rendszeres vízhozam-mérések keretében ellenőrzik. A Dunán és az Ipolyon vízhőmérséklet-észlelés, a téli időszakban rendszeres jégmegfigyelés is történik.
A felszín alatti vizek állapotának nyomon követésére több száz állomásból álló talaj-, réteg- és karsztvízszint-észlelő hálózatot üzemeltetnek. Távjelzett felszín alatti vízszint-észlelés közel negyven helyszínen történik a megyében, s mintegy húsz forrásnál mérnek rendszeresen vízhozamot és vízhőmérsékletet.
A hidrodinamikai modellezési munkák elősegítésére az Igazgatóság folyamatos mederfelméréseket végez a vízfolyásainkon, melyhez sokrétű műszerpark, valamint egy vízrajzi mérőhajó áll rendelkezésükre. A dunai hajózás fenntartása érdekében a vízmércék adatai alapján naponta gázlóadatokat szolgáltatnak.
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!