Gazdaságfejlesztési forrásokat hozhat a Kormány döntése
Magyarország uniós csatlakozását megelőzően úgynevezett előcsatlakozási programok jelentek meg hazánkban. Talán sokak által nem ismeretlen a phare programok elnevezés – ezek a programok hasonlóan működtek, mint később a „valódi” uniós fejlesztési források. Itthon ekkor kezdődött a regionális egységek kialakítása is, amelyek aztán hosszú évekre meghatározták a forrásfelhasználási lehetőségeket is.
Már az előcsatlakozási időszakban látható volt, hogy a konvergencia régiók számíthattak magasabb támogatási keretekre. A felzárkóztatási források felhasználásnak kritériuma az volt, hogy az ide sorolt régiók fejlettségi szintje nem érhette el az uniós átlag 75 százalékát.
2000-ben már látható volt, hogy Budapesttel együtt ez az arány akár a 100 százalékos fejlettségi szintet is eléri, vagy meghaladja, amely számos lehetőségből kizárta Pest megyét. Az első törekvések, hogy Pest megye önálló régió legyen, már 2001-2002-ben elkezdődtek. 2009-ben a térség településeinek túlnyomó többsége már támogatta az önállóságot.
Az igazi változást azonban csak 2015 hozta el a megye számára.
Hogy milyen hátrányt szenvedett el ezáltal a megy lakossága, azt jól mutatja, hogy az ország egy főre jutó uniós támogatása átlagosan 900 ezer forint volt az elmúlt uniós ciklusban. Pest megyében azonban csupán mintegy 350 ezer forint fejlesztési forrás jutott egy lakosra.
Szűcs Lajos, Pest megye fejlesztésekért felelős miniszteri biztosa a Pest Megye
Lapjának úgy nyilatkozott, hogy mindez azt jelentette, hogy a megyében gazdaságfejlesztésre nem jutott forrás, miközben Budapesten és Pest megyében összpontosul a GDP 35-40 százaléka, s az ország vállalkozásainak 35-40 százaléka is itt működik. Ez magával hozta azt is, hogy a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés érdekében a vállalkozások egy részét a megyéhez közeli térségekbe vitték el a tulajdonosok.
Pest megye 1,2 millió lakosa azonban nem járhat rosszabbul, mint az ország más területein élő magyar emberek, mint ahogy az itt működő vállalkozások sem járhatnak rosszabbul, mint az ország más térségeiben működő vállalkozások.
Az önállósággal együtt Pest megye továbbra is partnerségben kíván együttműködni a fővárossal, ám a megye 187 településének és az itt lakó embereknek, az itt működő vállalkozásoknak érdeke az önálló régióvá válás, hiszen a cél az, hogy a megyében működő vállalkozások hasonló feltételekkel jussanak fejlesztési forrásokhoz, mint az ország bármely más területén. Európai példák is mutatják, hogy a főváros és a körülötte lévő térség különálló régiót alkotnak, miközben nyilvánvalóan együttműködnek egymással. Így például a Berlin, Prága, Madrid és Párizs környéki régiók is önállóak – sorolja a miniszteri biztos.
Szűcs Lajos, Pest megyei fejlesztéséért felelős miniszteri biztos úgy értékeli, hogy az elmúlt több mint másfél évtizedben minden időszaknak megvolt a maga szerepe abban, hogy a megye eljutott az önállóvá válásig. 2010 után minden szereplő azon dolgozott, hogy az uniós források 100 százalékát lehívja Magyarország, s ez sikerült is. 2014-ben már a megye is azon dolgozhatott, hogy miként vehet részt a következő időszak forráslehívásában.
fotó: Mészáros Péter | www.kreativlatas.hu
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!