Folytatódik az úthálózat-fejlesztés
A témában jártas szakemberek szerint Pest megye közlekedési szerkezetének − lokális térségszervező feladatainak ellátása mellett – meg kell felelnie országos, megyék közötti, sőt az európai nagyvárosi régiók hálózata közötti kapcsolatoknak is.
Pest megye e háromrétegű feladatköréhez geopolitikai és gazdaságföldrajzi pozíciói kiválóak, mely adottságokra alapozva megyénk fontos feladata a hídszerep betöltése a térségszerveződés két horizontális szintje, az európai (globális) és a hazai (regionális) szintek között.
A megye sajátos feladatköréből következően közlekedési viszonyainak alakulása kiemelt jelentőséggel bír. A kapcsolati alkalmasság javítása érdekében történt beavatkozások eredményessége három közlekedési szegmens folyamatai alapján ítélhetők meg. Ezek: a nemzetközi és országos kapcsolatok (elérhetőségek), a fővárossal való kapcsolatok és végül a belső térségi kapcsolatok alakulása. Terjedelmi korlátaink okán csupán felsorolásszerű megállapításokra szorítkozhatunk:
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nem tudott igazi intermodális gócponttá válni: földi megközelítése nehézkes, máig nem épültek ki sem városi, sem térségi vasúti kapcsolatai.
A megyei vasúthálózat a XIX. század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák megyei szakaszai a főhálózat legszűkebb és néhány elem esetén legkorszerűtlenebb elemei, a vasúti pályaudvaroknak az állapota − kevés kivételtől eltekintve – nem megfelelő. A megyénkbe érkező autópályák és nemzetközi főutak érintett útpályái a megyei úthálózat legzsúfoltabb forgalmú elemei, amelyek mentén nem épült ki a forgalmat egy fenntartható térségi közlekedésbe illesztő eszközváltási infrastruktúra (jó minőségű mellékhálózat, P+R, kapcsolódó közösségi hálózat).
Európa legfontosabb nemzetközi vízi útjának, a Dunának a lehetőségei kihasználatlanok, nemzetközi személyforgalma nem jelentős, az áruszállítás gazdasági hatásaiból térségünk a kapcsolódó logisztika hiányosságai miatt minimálisan részesedik. Mindezeken túl a megye és a főváros integrált közlekedési rendszerének hálózati adottságai jók, noha az elővárosi és a városi közlekedési hálózatok napjainkban még nem alkotnak integráns rendszert.
Pest megye közlekedési struktúrája alapvetően sugaras szerkezetű és főváros irányú, hiányosak a „harántoló” kapcsolatok, amelyeket az M0-ás autópálya kivételével szinte kizárólagosan mellékutak biztosítják. A közösségi közlekedés kötöttpályás hálózata (MÁV- és HÉV-vonalak) fejlett, ám szinte kizárólag főváros irányú, a „harántoló” közösségi kapcsolatokat egyedül távolsági autóbusz-közlekedés biztosítja. Megyénkben a Dunán közösségi szolgáltatások jószerével csupán keresztirányban állnak rendelkezésre (kompközlekedés), s ne feledjük, hogy az M0-ás autópálya határolta közvetlen fővárosi térségen kívül a megyében nincs Duna-híd. Tekintettel arra, hogy a hosszabb utazásokhoz még nem épült ki a közösségi közlekedésre „ráhordó” kerékpáros infrastruktúra, a megyén belüli kerékpáros közlekedést elsősorban a szabadidős kerékpározás jelenti, mindenekelőtt a Duna menti északi zónára koncentrálva.
Összességében, a fentebb említett szerkezeti deficitek ellenére is megállapítható, hogy a megye közlekedésének legfőbb elmaradásai nem mennyiségi, hanem inkább minőségi hiányosságok.
Mindezek ismeretében feltétlenül szólnunk kell arról, hogy idén tavasszal megkezdődött az M2-es gyorsforgalmi út Dunakeszi és Vác közötti szakaszának bővítése, és 2019-re végig négy sávon haladhat majd a forgalom. A projekt az M0-ás és a Vác déli csomópont közötti 19,6 kilométeres szakaszt érinti, a beruházás nettó értéke 32,9 milliárd forint, s uniós és hazai forrás felhasználásával valósul meg.
Ötmilliárd forintos beruházás keretében új csomópont épül az M3-as autópályán, amely nagymértékben megkönnyíti majd Fót és Mogyoród megközelítését. Az egyes Pest megyei települések belterületi útjainak felújításáról pedig Halló… rovatunkban, valamint a fóti és a püspökszilágyi anyagunkban is olvashatnak.
Épül az M4-es főút újabb szakasza
Csaknem negyvenöt kilométer hosszan, két fázisban épül az M4-es gyorsforgalmi út Üllő és Cegléd között. A több mint 70 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően erősödik a térség gazdasági potenciálja, javul a Tápióság településeinek megközelíthetősége, biztonságosabbá és gyorsabbá válik a közlekedés. A tervek szerint 2019 őszére két szakaszban, Üllő és Albertirsa, valamint Albertirsa és Cegléd között épül meg az új, kétszer kétsávos út, amelyet később autópályává lehet fejleszteni. A beruházáshoz szükséges forrásokat a magyar költségvetés biztosítja.
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!