A klímaváltozással járó egyre riasztóbb időjárási jelenségek lassan rádöbbentenek bennünket a természet, s benne az erdők fontosságára. Az erdőgazdálkodás a szántóföldi művelés után a második legjelentősebb ága az agráriumnak, de fejlesztése, finanszírozása nem csupán gazdasági érdek. Az ágazat aktuális feladatairól, céljairól a Földművelési Minisztériumtól kaptunk tájékoztatást.
Az erdő és a klímaváltozás fogalma elválaszthatatlan egymástól. Az erdők egyfelől képesek valamelyest mérsékelni az időjárási szélsőségeket, másfelől éppen a klímaváltozás tizedeli az erdőállományokat.
A kutatások szerint hazánk várható klímája egy emberöltőn belül a tőlünk néhány ezer kilométerre délkeletre fekvő területekéhez lesz hasonló. Ez azt jelenti, hogy mai erdeinknek hamarosan olyan klímát kell elviselniük, amely oly mértékben tér el attól, amelyben kialakult, hogy emberi – tervezett gazdasági – beavatkozás nélkül nem lesznek képesek megújulni. A kérdés az, hogy vajon a magyar erdők faállományainak genetikai változatossága elegendő-e, hogy ne térjünk le a természetes felújítási formákról. Mikor kell elkezdenünk esetenként 100 évet is megélő hazai fafajaink olyan ökotípusát keresni és azt mesterségesen bevinni az állományainkba, amelyik ellenáll a 30 év múlva már megváltozott klímának annak érdekében, hogy megőrizzük erdeink biodiverzitását és egyéb társadalmi szolgáltatását, egyáltalán létezését? Ekkor már arról kell beszélnünk, hogy erdeink természetes felújítását részben vagy egészben mesterséges felújításra kellene cserélni.
Addig is a faállományaink nevelése során erdeink fenntartóinak törekedniük kell az állékonyabb, ellenállóbb erdőkép kialakítására, az elegyességre, a változatosságra. Minél nagyobb a változatosság, annál nagyobb eséllyel tudunk szembeszállni egy-egy megjelenő hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, belvíz, aszály, fagy okozta károkkal és az egyre nagyobb tömegben megjelenő sokféle fajú növényi és állati vagy akár vírusok és baktériumok okozta új károsítókkal szemben.
A tervszerű erdőgazdálkodás hazai története immár több mint száz évre nyúlik vissza. A magyar szakképzés világhírű, a jövő erdészeit a hosszú távú gondolkodásra, a fenntarthatóságra neveli, hogy megoldást találjanak a jelen és jövő kihívásainak egyaránt. Egy erdészeti szakembernek nemcsak az erdei ökoszisztéma felmérésével, az erdőállományok térképezésével, a fakitermelések és az erdőfelújítások megtervezésével, a kitermelt faanyag értékesítésével kell foglalkoznia, hanem képesnek kell lennie a természetvédelem, a talajvédelem, a változó klimatikus, termőhelyi és egyéb társadalmi viszonyok által felállított kihívások megválaszolására is. Megfelelő szakemberállomány foglalkoztatásával mind az állami, mind a magántulajdonú erdészeti vállalkozás úgy tud gazdálkodni a rá bízott erdőkkel, hogy azok megfelelnek a velük szemben támasztott hármas (természetvédelmi, társadalmi és gazdasági) elvárásnak.
Csökkenő adminisztráció
Az erdőtörvény módosítása szeptember elsején lépett hatályba, melynek célja a természeti értékek megőrzése mellett a fenntarthatóság keretei között a társadalmi és gazdasági lehetőségekhez nagyobb hozzáférés biztosítása. Egy hónap sem telt el a módosítások alkalmazásával, így még kevés a gyakorlati tapasztalat, az eredményt így is sokan üdvözölték. A módosítást kivételesen hosszú előkészítő munka előzte meg, amelybe gyakorlati szakemberek széles körét vonták be. Ezért is derűlátó a Földművelési Minisztérium hosszú távon is a sikert illetőleg.
A módosítás rendezi a területi kérdéseket is, amelyek abból fakadtak, hogy korábban erdőnek minősült az a faállomány is, amely előbb-utóbb megjelent a magára hagyott, gondozatlan területeken. Az így a törvény erejétől fogva erdőnek minősülő állományokat ezeken a gondozatlan területeken aztán ezek a „gondatlan" tulajdonosok nem vezettették át az ingatlan-nyilvántartáson, ami pedig korábban egyértelműen az ő feladatuk lett volna. A módosítás lehetőséget teremt, hogy a tulajdonos, földhasználó ezután döntsön a gondozatlan területén felverődött faállománya sorsáról.
Precíziós gazdálkodás
Az informatika, azon belül a térinformatika, a távérzékelés egyre nagyobb teret nyer mindenhol. Európát 6-7 naponta repülik át olyan műholdak, amelyek képesek kimutatni akár egyetlen fa kivágását, megsemmisülését. Ezek segítségével képesek vagyunk nyomon követni az erdőben zajló, akár illegális folyamatokat is. Az okostelefonokon elérhető platformok kihasználhatóságának határa a csillagos ég. Erdész kollégáink, de még az erdőbe látogatók is egyre több olyan alkalmazást kapnak, amely megkönnyítik tevékenységüket. Az erdőgazdálkodás azonban nem termel busás jövedelmet, ezért az okoseszközök megtérülési ideje elég hosszú, és a fejlesztés is nehezebb anyagi támogatás nélkül.
Pest megyei erdők
Pest megye és Budapest területén több mint 180 ezer hektár erdőt tart nyilván az Országos Erdőállomány Adattár. Ebből több mint 60 százalék állami tulajdonban van, 4,3 ezer hektár a közösségi, önkormányzati tulajdonú erdő, és közel 67 ezer hektár magántulajdon.
A térség zászlós hajója a Pilisi Parkerdő Zrt., amely évente húszmillió látogatót – köztük több százezer tanulót – fogad, miközben 117 településen (ebből 16 budapesti kerület) kezeli az erdőket 10 erdészeti egység segítségével, amelyből nyolc a megyében működik, közel 31 ezer hektáron. A zrt. az ország egyik leglátogatottabb erdei iskolája, a Madas László Erdészeti Erdei Iskola és a Budakeszi Vadaspark mellett Erdészeti Információs Központot is üzemeltet. A majd’ félévszázados múlttal bíró vállalat kezelte erdőterület a Pilis, Visegrádi-, Budai-hegység és Gödöllői-dombság nagy összefüggő erdőtömbjei mellett kiterjed a Pesti- és Csepeli-síkság valamint a Gerecse keleti oldalának területére is. A fővárosban 3877 hektárt kezel a Parkerdő, ennek közel kétharmada a budai, egyharmada a pesti oldalon található.
Az erdőterület 62 százaléka természetvédelmi oltalom alatt áll. A Natura 2000 területek a parkerdők közel kétharmadát érintik, amelyből több mint 18 ezer hektár különleges madárvédelmi terület. Ma a Pilisi Parkerdőben közel 5 ezer hektár van örökerdő üzemmódban, több mint 4 ezer hektár az átmeneti üzemmódban és több mint 7 ezer hektár a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt területek nagysága. A folyamatos erdőborítással kezelt területek nagysága így meghaladja a 15 800 hektárt, azaz a Parkerdő által kezelt erdők területének több mint egynegyedét.
Pest megye másik nagyobb állami erdőgazdálkodója az Ipoly Erdő Zrt. a megyében öt erdészetének területét érintve több mint 21 ezer hektáron gazdálkodik. A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt két erdészetének közel háromezer hektár területe is Pest megyéhez tartozik. A honvédelmi rendeltetésű területeket kezelő Budapesti Erdőgazdaság Zrt. két erdészetének négy ezer hektár területe is meghatározó. A Duna−Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is 1200 hektár erdőterületen gazdálkodik és néhány hektár erdőterülettel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság is rendelkezik a megyében. Mindezen felül összesen 73 önkormányzat kezel kisebb-nagyobb erdőterületeket. A magántulajdonú erdőkön közel kétezer erdőgazdálkodót tartanak nyilván a hatóságok, de még így is közel hét és fél ezer hektár olyan erdőterület van, ahol jelenleg nem gazdálkodnak.
Hazánk területének nem egészen egyötödét borítja kisebb-nagyobb összefüggő erdő. A kormány célja ennek 27 százalékra emelése, de ennél is fontosabb, hogy az erdők borította területeken tudatos, szakszerű, fenntartható és természetesen jövedelmező gazdálkodás folyjon, hogy unokáink is egészséges környezetben nőhessenek fel.
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!