Pest megye hazánk egyik ipari központja

INTERJÚ SZABÓ ISTVÁNNAL, A PEST MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉVEL

A Pest megyében élő polgárokban megvan minden, ami a magyar emberek legjobb tulajdonsága: szorgalom, munkaszeretet, igyekezet. És amire  még büszkék lehetünk: a munkavállalóink szakképzettsége, a vállalkozások nagy száma, a fejlett innovációs központok, a piacok közelsége és a kiváló nemzetközi közlekedési kapcsolatok – fogalmazott Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke.

 

− Gazdasági értelemben melyek Pest megye sajátosságai, és hogyan élhetnek a vállalkozók ezekkel az adottságokkal?

− Pest megye legnagyobb értéke a sokszínűsége. A megyében 340 ezer munkahely létezik, s ez a főváros után a legmagasabb szám Magyarországon. A nemzetgazdasági export és a bruttó hazai össztermék igen jelentős részét állítjuk elő.  Ez az arány olyan magas, hogy Pest megye nélkül nem is lenne lehetséges tartós fellendülés az országban.

A legtöbben a szolgáltató szektorban, ezen belül pedig a kereskedelemben dolgoznak. Jól ismert tény az is, hogy a szállítmányozás és a logisztika ágazat teljesítménye kiemelkedő. Elsősorban a közúti szállítás, de a vasút és a légiközlekedés is. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséhez 200 vállalat kapcsolódik, amelyek együtt az ország bruttó hozzáadott értékének 5,6 százalékát állítják elő. A hazai nagyipar hatékony működése nagymértékben függ attól, hogy miképpen teljesítenek a megyénkben működő logisztikai cégek.

Talán azzal sem mondok újat, ha megemlítem a turizmust és a kulturális értékeket. Budapest mellett, igaz, sokszor annak árnyékában, de mindkét területen sikeresek a megye települései, illetve az itt élő emberek.

Kevésbé ismert viszont, hogy a megyében igen magas az informatikai, a műszaki és a mérnöki vállalkozások száma. Közöttük olyanok, melyek a legnagyobb hazai iparvállalatoknak is építenek gyárakat, fejlesztenek technológiát. Az ilyen tudásban és technológiában erős kisvállalkozások, szolgáltató cégek száma meghaladja a tízezret, s ez nagyon komoly erő és lehetőség a számunkra.

− A megye mire fordítja az úgynevezett kompenzációs forrásokat?

− Mivel egyértelműen kiderült, hogy Pest megye milyen hátrányokat szenvedett azáltal, hogy 2021-ig Budapesttel közösen alkot egy régiót, a kormány kompenzációs keretet biztosított a számunkra, 80 milliárd forintot három évre, melynek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítjuk. Ebből a forrásból tavaly ötmilliárdot költöttünk el, idén huszonöt milliárdot használunk fel, jövőre pedig ötvenmilliárd forintot. Az eddig kiírt, s a 2018-ban kiírandó pályázatok a kkv-szektor számára eszközbeszerzést és ipari, valamint vállalkozási parkok létesítését jelentik. A négy hátrányos helyzetben lévő járás is pályázhat olyan gazdaságfejlesztési projektekre, amelyek lökést adhatnak a megye gazdaságának, s jövőre útépítési, útkorszerűsítési pályázatokra is lehet jelentkezni az új iparterületek minél jobb megközelíthetősége érdekében.

− Pest megyéről kevesen tudják, hogy az ország egyik ipari központja…

− Hetvenezren dolgoznak az iparban. Többen, mint akár a teljes Észak-Magyarországon.  Csak a járműgyártásban – hazánk egyik kulcságazatában! – 25 ezer ember, de közel ilyen erős az élelmiszeripar és az elektronika ágazati teljesítménye, és szintén jelentős a gépipar hozzájárulása a megye ipari teljesítményéhez. Külön kiemelném, hogy más európai régiókhoz mérten is erős és hangsúlyos a gyógyszeripar teljesítménye, de nemzetközi jelentőségű vállalatok működnek nálunk az energetikában, a robotikában és az orvosi technológiában is.

− Hátradőlhetünk a karosszékben?

− Nem, egyelőre nem lehetünk elégedettek. A Pest megyei kisvállalkozások még nem elég erősek ahhoz, hogy növekedjenek. És egyre inkább az innováció és a termelékenység az a két terület, amiben javítani kell ahhoz, hogy a fejlődés fenntartható legyen.

De ne felejtsük el azt sem, hogy Pest megye kiváló mezőgazdasági terültekkel rendelkezik, és itt is a lehetőségek alatt teljesítünk. A legnagyobb kihívásunk pedig az, hogy a megye települései között igen nagy a fejlettségbeli különbség. Ez néhány tíz kilométer távolságon belül is olyan jelentős lehet, mint az ország nyugati és keleti vége között.  Ezért is mondom, hogy Pest megyének ezer arca van – ezernyi lehetősége és gondja egyszerre. Léteznek olyan területek, ahol sokféle partner szükséges a sikerhez, és ahol igen gyorsan és nagyon rugalmasan kell alkalmazkodni a változáshoz.

− Ön több fórumon is kifejtette már, hogy elkötelezett híve az Ipar 4.0-nak, melyet negyedik ipari forradalomként is emlegetnek. Miért?

− Minden, de tényleg kivétel nélkül minden szakmai, ipari, gazdasági és politikai testület azt állítja, hogy korszakhatárhoz érkeztünk. Ha létezik olyan téma, amelyben nem találni ellenvéleményt, akkor az pontosan ez.

Nem az a kérdés, hogy bekövetkezik, hanem az, hogy a változásnak nyertesei leszünk, vagy sem.  Lehet, hogy öt év, lehet, hogy tíz év múlva. Az sem biztos, hogy valóban úgy és olyan kiterjedt lesz a digitalizáció, mint a bemutató anyagokban, a technológiákról készített jövőképekben, de az nem kérdés, hogy a digitális technológiák ott vannak a gyártásban, a szállításban és az otthonokban, és nem holnap, hanem már ma is. Például a mezőgazdaságban. Egyre kisebb a különbség az ágazatok között – a legkorszerűbb technológia ott van a szántóföldeken, és éppen úgy gyűjti az adatokat, mint ahogy ez a közlekedésben vagy az okostelefonok használata során történik. Ráadásul, és erre kevesen figyelnek oda, a legkorszerűbb technológia is egyre olcsóbb. Egy korszerű 3D nyomtató ma már nem kiváltság. Nem az a kérdés, hogy van vagy nincsen, hanem az, hogy tudjuk-e azt hatékonyan használni. Palkovics államtitkár úr, a hazai járműipar, illetve az önvezető autók és az elektromos mobilitás fejlesztéséért felelős kormánybiztos is rámutatott arra, hogy a tíz év múlva létező munkahelyeknek a kétharmadát ma még nem is ismerjük. Ezért van szükség minden eddiginél szorosabb együttműködésre a vállalkozások között. A gyors változás miatt. Azért, mert ma még csak sejtjük azt, hogy hány és milyen munkahelyet fog érinteni az automatizálás, a robotika és a digitalizáció.  Hogy milyen módon változtatja meg az életünket a mesterséges intelligencia és a platformgazdaság térnyerése – amire Lepsényi István államtitkár úr külön is felhívta a figyelmet –, miközben már látjuk, hogy a jövő itt van, s például a következő évtől már szériatartozékok lesznek  az autókban azok az informatikai rendszerek, amelyek a jövőt jelentik.

Nagyon nem mindegy, hogy képesek vagyunk-e felgyorsulni, és nagyon jól látszik az is, hogy egyszerre minden területen szükség van erre: a nagyipari beszállítói láncokban, a kisvállalkozásokban, a szakképzési rendszer fejlesztésében és az innovációban. Ez persze Pest megyén bőven túlmutató feladat, de látjuk benne a saját szerepünket és feladatunkat. Ezért feltettük a kérdést, hogy mit tegyünk, érdemes-e kezdeményezni, a sor elején haladni, és azt válaszoltuk rá, hogy igen, érdemes. Mégpedig azért, mert a negyedik ipari forradalom lényege korántsem a technológia vagy a beruházás, hanem az ember, az itt élő családok jövője, életminősége. Az, hogy magunk mögött hagyjuk a tömegtermelést és az olcsó munkaerőn alapuló működési modellt, hogy olyan fenntartható, hatékony, termelékenységben erős, hazai tulajdonban álló vállalkozásaink legyenek, amelyek tisztességes jövedelmet biztosítanak és értelmes feladatokat, vonzó jövőképet  nyújtanak mindenkinek. Ha meg tudjuk mutatni azt, hogy Pest megyében megvan ehhez az erő, akkor tényleg képesek leszünk megváltoztatni a rólunk kialakult képet, és többé nem lesz kérdés a fiatalok és a vállalkozások számára, hogy érdemes minket választani, hogy érdemes itt a jövőt – együtt – felépíteni.  

− Még néhány éven át Pest megye része a Közép-magyarországi Régiónak. Megyénket illetően milyen prognózis állítható fel a 2020 utáni esztendőkre?

− Pest megye az uniós csatlakozásunk kezdete óta csak korlátozottan jutott hozzá a tényleges fejlettségi szintjének megfelelő forrásokhoz. Ennek érdekében Pest Megye Önkormányzata a 2015. október 30-i közgyűlésén hozott határozatával azt javasolta a kormánynak, hogy − a 2016. évi regionális lehatárolás felülvizsgálata során − Pest megye önálló NUTS 2 régióvá válásáról szülessen döntés.

A kormány támogatta Pest megye és Budapest közigazgatási határai mentén történő kettéválasztását önálló régiókká. Az Európai Bizottság a régiós szétválasztást 2016 novemberében jóváhagyta.

Pest megye önálló régióvá válása az Európai Bizottság döntésétől számított második évben léphet hatályba, első ízben csak a következő, 2021-től induló uniós fejlesztési ciklusban jelenthet a megyének − mint kevésbé fejlett régiónak járó − többletforrást.

Ennek kompenzálása érdekében a kormány határozatában arról döntött, hogy 2016 és 2018 között 80 milliárd forintot fordít Pest megye kompenzációjára Pest megye Területfejlesztési Koncepciója és Pest megye Területfejlesztési Programja megvalósítása érdekében.

− Ön az előző választási ciklusban alelnöke, 2014-től pedig elnöke a megyei közgyűlésnek, mely legfontosabb feladataként a területfejlesztést jelölte meg. A 2020-ig szóló Pest Megye Területfejlesztési Program legfontosabb elemei közül melyek várnak még megvalósításra?

− A kormány meghatározta a Dunakanyar kiemelt turisztikai térségébe tartozó településeket, valamint elfogadta a térségben megvalósítandó fejlesztési programot. Ez számunkra az Ipoly térsége miatt volt fontos.

A határozat szerint 70 település tartozik a Dunakanyar kiemelt turisztikai térséghez (ebből 54 Pest megyében található), ahol a következő években 35 fejlesztést terveznek 69,81 milliárd forint hazai forrásból származó támogatással.

Fejlesztik egyebek között a Börzsöny kerékpárút-hálózatát (1,5 milliárd forint támogatással), bővítik a börzsönyi kisvasutak útvonalait (2,28 milliárd forintból), fejlesztik a dunai gyorshajózást (12,5 milliárd forintból), a dobogókői kirándulóközpontot (1,5 milliárd forintból) és a sípályát (0,98 milliárd forintból). Továbbá az esztergomi Szent István műemlékfürdőt (5 milliárd forintból) és a nagymarosi Duna-part környezetét (1 milliárd forintból).

A kormány egyetért azzal is, hogy a Pilisben egyházturisztikai fejlesztésként spirituális, elvonulási központ épüljön (3 milliárd forintból), összekapcsolják Budapestet és Szentendrét a Bubi-rendszerrel (1 milliárd forintból), valamint újjáépítsék a szentendrei Duna korzót (2,6 milliárd forintból), fejlesszék a váci barokk belvárost (3 milliárd forintból) és a múzeumi negyedet (1 milliárd forintból) és a visegrádi Lepence strandfürdőt (2 milliárd forintból).

A fejlesztések között szerepel továbbá autós panorámapontok kialakítása (0,5 milliárd forintból), gasztronómiai és borturisztikai mesterközpont kialakítása (0,50 milliárd forintból) és az e-mobilitás élénkítése, töltőállomások létesítése a térségben (1 milliárd forintból).

Kilenc településen összesen 30 km hosszú kerékpárutat építenek 1,65 milliárd forintért a megyében, fejlesztve a kerékpáros turizmust.

Nagyon fontos része az Ipar 4.0-nak az a technológiai váltás, ami már részben a mai gazdaság szerves része is. Ennek eszközei például az Okos Városok program, melyet a kormány is nagyon intenzíven támogat. És persze a technológiai cégek is arra törekszenek, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat minél közelebb vigyék a végfelhasználókhoz.

Hadd említsek egyetlen példát. Tagjai vagyunk a Liszt Ferenc Repülőtéri Klaszternek, amelynek az egyik feladata az, hogy a közlekedési gondok megoldása érdekében javítsa a reptéri gyorsforgalmi út állapotát, illetve ennek keretében olyan technológiát alkalmazzon, amely már alkalmas lehet arra, hogy az önvezető számára biztosítsa a megfelelő technológiai hátteret. Egyébként Kaposvár környékén már épül egy olyan tesztpálya, amelyen az önvezető autókat fogják tesztelni.

Amikor gazdasági elemzés készült Pest megye önállóvá válása kapcsán, akkor kiderült, hogy van egy érdekes kettősség. Pest megyében a kutatás-fejlesztési terület meglehetősen alulreprezentált, viszont nagyon sok olyan ember lakik Pest megyében, akik a K+F szektorban dolgoznak, s budapesti munkahelyekre ingáznak. Ezen szeretnénk változtatni, hogy minél több olyan cég dolgozzon Pest megyében, amelyik kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. Ezért most a korábban említett kormányzati kompenzációból Érden fogunk építeni egy olyan innovációs központot, amely kifejezetten erre a területre fókuszál. Ez nagyjából egy egymilliárd forintos beruházás lesz, és elsősorban gyógyászati és gyógyszeripari vállalkozásokat kívánunk idehozni. Azt szeretnénk, hogy az érdi innovációs ipari park kiteljesedjen, és egy nagyon magas színvonalú high-tech kutatási központ jöjjön létre. Jó esetben ehhez idén megkapjuk a minisztériumi támogatást, és akkor a jövő év elején a tervezési szakkal beindulhat maga a projekt. Végeztünk már egy felmérést ebben a körben, tudniillik hogy milyen mértékben érdekli az érintett cégeket ez a projekt, ez a lehetőség, és jelentős igény mutatkozott egy ilyen típusú innovációs központra.