Apró lépésekkel lehet haladni az identitás erősítésében

Kialakulóban a „pestmegyeiség” érzése
Az év végén szokásunk szerint értékelünk, összegzünk, mérleget készítünk. Pest megye lassan véget érő évének értékelésére Szabó Istvánt, Pest megye közgyűlésének elnökét kértük. Az elkészült beruházásokról, a megyei lemaradás megszüntetésének lehetőségeiről, a felzárkózás ritmusáról, a lokálpatriotizmust erősítő tervekről beszélgettünk.

− Elégedetten tudja lezárni a megye évét? Érzi, hogy nyugodtan búcsúztathatják az évet, a 187 település többsége boldog 2017-et zárhat?

− Igen, nyugodtan dőlhetünk hátra, legalább egy kis időre, az ünnepek idejére megpihenhetünk. A tavalyról áthúzódó 7 milliárdos kiírást sikerült megfelelő módon kezelni, a települések, a vállalkozások az általuk elnyert forrásokból folyamatosan adják át az elkészült utakat, már készülnek az ipari infrastruktúra-fejlesztési projektek. Az idén kiírt pályázatainknak értékelése zajlik. Az egészségügyi alapellátási pályázatokat értékeltük már, folyamatban van a nyertes települések kiértesítése. Az óvodafejlesztésekre érkezik a támogatás. A cél a Pest megye területén található, férőhelyhiánnyal küzdő, elavult, leromlott műszaki állapotban lévő önkormányzati tulajdonú óvodák intézményi infrastruktúrájának fejlesztése. Ezenkívül szeretnénk támogatni az óvodáskorú kisgyermeket nevelő szülők munkavállalását. A rendelkezésre álló forrás 6 milliárd forint.

− A jelenleg formálódó, alakuló helyzet megfelel annak, amit erre az időszakra terveztek?

− Látva az eredményeket, a szinte egymást érő átadásokat, úgy összegezhetek: jól teljesítettünk. Az idei évre 25 milliárdos kiírást prognosztizáltunk, ami megvalósul. Jövőre pedig 50 milliárdnyi forrást kell majd a megfelelő helyre eljuttatnunk.

− Óriási számok ezek egy átlagpolgár fülének, de mekkora lehetőségeket jelent a települések életében?

− Nagy számnak hangzik ugyan, de a megyében 187 települést tartunk nyilván összesen 1 millió 250 ezer lakóval – és így nézve ez már korántsem óriási összeg, és főleg nem közelíti azt, amekkorára szükség lenne. Bizonyos számítások szerint a rendelkezésre álló összegnek nagyjából az ötszöröse lenne ahhoz elegendő, hogy túllendüljünk a nehézségeinken, és megindulhasson a fejlődés, elkezdjen kiemelkedni a megye.

− A mostani keretek mindössze a régi hiányosságok pótlására nyújtanak lehetőséget?

− Igen, nagyjából a negatív tendenciák megállítására elegendőek, hiszen Pest megye eddig nem közelített az európai uniós átlaghoz, hanem inkább távolodott attól. Meg tudjuk ugyan állítani ezt a tendenciát, de nem tudunk fejlődni, ahhoz újabb forrásokra lenne szükség. Ha megfelelő mennyiségű forrás állna rendelkezésre, akkor tudnánk fókuszpontokat kiemelni. Mivel sajnos egyelőre nem ez a helyzet, inkább csak a lemaradás megszüntetését célozzuk, és nagyjából mindenhova igyekszünk juttatni. Természetesen működik a pályázati rendszer, és aki rosszul pályázik, elvéti a mértéket, vagy rosszul közelíti meg a probléma megoldását, nem nyer. Ők sajnos kimaradnak. Bár a pályázatrendszer régóta működik, még mindig előfordul, hogy egy-egy település rosszul értelmezi a kiírást. Esetleg nem elég alapos a pályázatírója. Hiszen pontosan meg van adva, mit kell mellékelni, ha ezek közül valami lemarad, akkor csökken a pontszám. Egészen megdöbbentő időnként, milyen apróságokon úszik el egy pályázat.

− A Pest Megye Lapja egyik fő célja, hogy a megyében kialakuljon az összetartozás érzése, mindenki büszke legyen saját „fészke” és a többiek sikerére. Érezhető, hogy alakul a „megyeérzés”, formálódik a majdan különváló megye lakóinak lokálpatriotizmusa?

− Ez lassú, hosszú építkezés. Elkezdtük működtetni a Pest Megyei Értéktárat. Élen járunk az értékek összegyűjtésében, országos tekintetben is: a megye minden részéből érdekesnél érdekesebb javaslatok érkeznek és kerülnek be a megyei értéktárba. Ezzel is lehet közösséget teremteni, de idő kell hozzá, nem kevés. Egy-egy település újra felfedezheti egyedi jellegét, sajátosságait, felszínre kerülnek értékeik. Idén vándorkiállítást rendeztünk az Értéktár anyagából Pest Megyei értékek címmel, 40 településre juthatott el a csaknem száz fotóból és három kisfilmből álló bemutató. Apró lépésekkel lehet haladni az identitás erősítésében. Ösztönzöm például a polgármestereket, hogy amikor bélyegzőt cserélnek, írják rá azt is, hogy Pest megye.

− Mi az, amit nem tudtak megvalósítani idén? Mi csúszik át a következő évre?

− A 2017-es terveink között nincs olyan, amire azt mondanánk: nem jött össze. Minden egy bizonyos ritmus szerint halad. Esetleg akad, ami a tervezettnél lassabban – ez a megyei „márka” kialakítása, a brandépítés. Ez sajnos nehézkesebb, lassabb, mint ahogy elképzeltük, szerettük volna. Azonban a megye képviselői jól helytállnak, jól szerepelnek, viszik a brandépítéshez szükséges tudást és támogatást. Anyagi keretek is hiányoznak, mivel sajnos a források zöme az agglomerációban összpontosul. Ott pedig nem tősgyökeres Pest megyeiek laknak, még ha nagyon lassan kezdik is odatartozónak érezni magukat.

− A „pestmegyeiség” kialakítását mivel gyorsítanák?

− Ezt részletesen végig kell gondolnunk. Először is jobban kell fókuszálni bizonyos területekre. Idén tartottuk Kodály Zoltán zeneszerző, népdalkutató, zenepedagógus születésének 135. és halálának 50. évfordulóját, az emlékévet mi egy CD-gyűjtés megjelentetésével ünnepeltük. A Kodály Zoltán 1905-1923 között Pest megyében végzett népdalgyűjtő munkájából készült válogatás címe: Ha felülök, hej, a pátyi határon. Sok eredményünket sorolhatom erről a területről: a megyenapot, az évente megrendezett sportkarácsonyt, a 187 megyei település amatőr és professzionális sportolóinak találkozóját. És természetesen ide tartozik a Pest Megye Lapja is.

A Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárával közösen megjelentettünk egy kötetet a megye évszázadairól, hivataltörténetéről. A megye területének, feladat- és hatáskörének, hivatalainak változásáról olvashatunk a szép kivitelű, igényes kötetben. Nagyon jól sikerült.

Mélyebb szintre kell eljutnunk. Először helyben kell megvalósítani, hogy mindenki egyre jobban ismerje a saját környezetét, a helytörténetet. Iskolák számára vetélkedőket szerveztünk az Értéktár anyagára építve. Pályáztak, versenyeztek, zseniálisan jó eredményekkel. Azt figyelhetjük meg, hogy minél messzebb jutunk Budapesttől, annál aktívabbak a közösségek. Az idei versenyt egy jászkarajenői általános iskola nyerte meg. Jövőre is szervezünk ilyen vetélkedőt. Idén kaptunk erre központi forrást, jövőre saját forrást is fordítunk erre, hogy a brandépítés lendületet kapjon.

Értéktúrákat is szerveztünk – egy települést végigjártunk, bemutattuk a helyi értékeket. Sokan vettek részt, legalább ötvenen-hatvanan mindig eljöttek. Jelentkeztek is települések, hogy náluk is rendezzünk ilyen túrát. Természetesen bővíthető a kör, de most a költségek egy részét pályázati pénzből fedeztük, ha tudnánk forrásokat teremteni, és aztán meghirdethetnénk, hogy van keret értéktúra szervezésére, akkor a helyi közösség hozhatna létre értéktúrát.