A kamara jól képviseli a tagjait.
A 2013 tavaszán megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfontosabb feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése, a magyar élelmiszerek versenyképességének növelése, továbbá a tanácsadás, valamint a gyors, pontos és megbízható információk eljuttatása a gazdálkodókhoz.
Kérésünkre dr. Péter Mihály, a NAK Pest megyei és fővárosi elnöke a kamara működéséről és az aktuális feladatairól tájékoztatta lapunkat. Mint megtudtuk, a kamara működése a gazdaság három szegmentumát érinti: az agrárgazdaságot, az élelmiszergazdaságot és a vidékfejlesztést. Az agrárgazdasági kamara három esztendővel ezelőtt a kötelező tagság elve alapján jött létre, napjainkban tagjainak száma országos viszonylatban meghaladja a 380 ezret, míg Pest megyében a 40 ezret. Hónapról hónapra növekszik az olyan önkéntes belépők száma, akiknek tevékenysége kevesebb mint 50 százalékos mértékben köthető az agráriumhoz, tehát az ő számukra nem kötelező a kamarai tagság – mondta az elnök. Ők mindenekelőtt a pontos és megbízható szakmai információk miatt választják maguknak az agrárkamarai tagságot.
Mindezekkel együtt a kamarának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az agráriumban dolgozók a kötelező kamarai tagságot ne kényszernek érezzék, hanem egyfajta jól hasznosítható piaci lehetőségnek. Ugyanis a köztestületnek kiemelt felelőssége, hogy tagjainak magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtson.
Dr. Péter Mihály hangsúlyozta a kamarán belül működő falugazdász-hálózat fontosságát. Országosan mintegy 650 munkatárs segíti a hálózat munkáját, Budapesten külön ügyfélszolgálati iroda is működik a kamara székhelyén. Pest megyében és a fővárosban a falugazdászok létszáma 41 fő. A kamara a területalapú támogatási kérelmek beadása mellett informálja a tagságot a Vidékfejlesztési Program pályázatairól, továbbá valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési témában részletes tájékoztatást ad, illetve konkrét szakmai segítséget nyújt.
A NAK Pest megyei és fővárosi szervezete aktuális feladatai közül a területalapú támogatások benyújtása május 23-ig megtörtént. Az április második felében az ország nagy részét sújtó fagy sajnos Pest megyében is károkat okozott, nem csupán a kertészeti kultúrákat, hanem a szántóföldi növénytermesztést illetően is – hangsúlyozta az elnök. A fagykár a megyében elsősorban a gyümölcsösöket, a napraforgóvetéseket, de több esetben a kukoricavetéseket is sújtotta, az utóbbiak közül volt olyan terület, ahol újra kellett vetni. A falugazdászok megyeszerte prioritásként kezelték az ügyet, a kárbejelentés jól működött.
A NAK Pest megyei elnöke külön feladatként említette az öntözött mezőgazdasági területek nagyságának növelését, mindenekelőtt a kertészeti kultúrákét és a gyümölcsösökét. A megye vízhálózata erre megfelelő, ám az ez irányú fejlesztéseket nehezíti, hogy e tekintetben az európai uniós előírások rendkívül szigorúak – védendő a kontinens édesvízkészletét.
A szaktárca és a kamara kapcsolatát a megyei elnök jónak ítéli, sőt nem csupán a Földművelésügyi Minisztériummal, hanem a Miniszterelnökséggel, a Belügyminisztériummal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal is kiegyensúlyozott, támogató jellegű viszonyt ápolnak. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy az európai agrárium válsága ügyében megtörténnek az egyeztetések a minisztériumok és a kamara között, de például az orosz embargóhoz kapcsolódóan a NAK önállóan is tett lépéseket. Egyrészt kérték a szaktárca segítségét a miniszteri szintű tárgyalásoknál, illetve a kamara elnöke, Győrffy Balázs levélben kereste meg az Európai Bizottság elnökét, Jean-Claude Junckert, hogy felhívja a figyelmét az embargó okozta súlyos károkra.
Az agrárgazdasági kamara részt vesz az Európai Farmerek Szövetségének (COPA) munkájában, sőt a NAK általános elnökhelyettese, Kis Miklós Zsolt, aki egyúttal a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, a COPA második alkalommal megválasztott alelnöke.
Végezetül dr. Péter Mihálytól megtudtuk, hogy a NAK rendszeresen szervez különféle szakmai rendezvényeket, konferenciákat Magyarországon, így Pest megyében is. Ezeken szóba kerülnek európai uniós agrárkérdések, tárgyalnak az egyes kereskedelmi megállapodásokról, illetve a NAK képviselői hallatják hangjukat az uniós támogatások elosztásánál, felhasználásánál is. A területalapú támogatások jelenlegi formájukban 2020-ig lesznek érvényben. Bizonyos kérdéseket el lehet dönteni nemzeti hatáskörben, ám léteznek olyan vidékfejlesztési források, amelyek kizárólag szigorú európai uniós direktívák alapján kerülhetnek felhasználásra. E témákban a NAK szakértői segítségével konkrét javaslatokat tudnak tenni. A Vidékfejlesztési Program pályázatai kapcsán a Miniszterelnökség is megkérdezi a kamara véleményét a tervezett pályázati kiírásokról. Sőt, nem csupán a törvényalkotók kíváncsiak a köztestület véleményére, hanem a NAK is kezdeményez jogszabály-módosításokat, ha úgy ítéli meg, hogy azokkal még hatékonyabban tudja képviselni tagjai érdekeit.
fotó: Pandur Gábor
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!