Interjú Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkárral

Pest megye sokszínű természeti adottságokkal rendelkezik.

Pest megye hazánk egyik legváltozatosabb természeti adottságokkal jellemezhető mezőgazdasági vidéke. Többek között országos jelentőségű bogyótermesztő tájegység a Börzsöny, számottevő gyümölcsültetvény és zöldségtermelés található a megyében, és a Budapesttől délre és délkeletre eső Duna menti síkságon és Duna−Tisza közi síkvidéken kiváló minőségű szántóterületek találhatóak.

− Pest Megye mezőgazdaságát, azon belül is az egyes tájegységeket – például a Tápió-vidék, Észak-Pest és Nyugat-Pest területeit − milyen sajátosságok jellemzik az országos átlaghoz viszonyítva, illetve más gazdaságföldrajzi térségekkel összehasonlítva?

− Pest megye mezőgazdaságát a sokszínű természeti adottságok sora és Budapest mint felvevőpiac közelsége határozza meg. A megye hazánk egyik legváltozatosabb természeti adottságokkal jellemezhető mezőgazdasági vidéke, s ez jól tükröződik a termelési szerkezetben. Többek között országos jelentőségű bogyótermesztő vidék a Börzsöny, számottevő gyümölcsültetvény és zöldségtermelés található a megyében, és Budapesttől délre és délkeletre eső Duna menti síkságon és a Duna−Tisza közi síkvidéken kiváló minőségű szántóterületek vannak. A megyében található az ország gyümölcsöseinek 11 százaléka, 9800 hektár, a 10 ezer hektárnyi konyhakert pedig az összes háztáji terület 12 százalékát adja. Ezek magas arányok, ha figyelembe vesszük, hogy a megye részesedése az ország mezőgazdasági területéből 6 százalék. Egyébként az ország legtöbb megyéjéhez hasonlóan Pest megye mezőgazdasági területének négyötöde, 251 ezer hektár, szántóföld. A főváros mint kiemelkedő felvevő piac közelsége miatt Pest megyében az országosnál nagyobb arányban találhatók tárolás- és szállításérzékeny friss termékeket előállító gazdaságok. Ennek megfelelően a megyében − az ország többi részéhez képest − nagyobb a gyümölcs- és zöldségtermesztés szerepe, ami kedvező a foglalkoztatás és a hozzáadott érték szempontjából. Emellett ennek az ágazatnak kisebb a tőkeigénye, mint a szántóföldi növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek. Ezért könnyebb új vállalkozásokat indítani, ami nagy lehetőség a fiatalok számára. Pest megye gyümölcsös ültetvényeinek összetétele jelentősen különbözik az ország egészére jellemzőtől, mivel a csonthéjasok (meggy, cseresznye, őszi- és kajszibarack, szilva) a meghatározóak, a terület közel háromnegyedét ezek a gyümölcsfajok foglalják el. Az ország egészében ugyanakkor az almatermésűek – alma, körte – hányada a nagyobb, több mint kétszerese a Pest megyeinek. Ennek hatására az elmúlt években Pest megye adta a meggy- és őszibarack-termelés ötödét, emellett részesedése meghaladta a 10 százalékot a szilva és a kajszibarack esetében is. A gyümölcs mellett jelentős Pest megyében a zöldségtermelés is, itt terem meg a burgonya és a sárgarépa több mint ötöde, a káposzta negyede. Ennek következtében sok zöldség és gyümölcs termékpályára épülő logisztikai központ, feldolgozó üzem található a megyében.

− Az adottságokat és az ebből származó versenyelőnyöket a megye agráriuma hogyan tudja kihasználni, és milyen lehetőségei vannak a következő években, különös tekintettel a 2020-ig megvalósuló vidékfejlesztési lehetőségekre és a pályázható programokra?

− A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forint került elkülönítésre, amelyből 2016-ban a magyar kormány több mint 800 milliárd forint keretösszegben hirdet pályázatokat. A rendelkezésre álló uniós források maximális felhasználása és kiszámíthatósága érdekében a felhívások megjelenését éves fejlesztési keret szabályozza. A pályázók igényeihez mérten a fejlesztési keret az elfogadást követően többször módosulhat. A kormány szándékainak megfelelően Magyarországon egy olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg a 2014−2020-as ciklusban, amely a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok érdekeit szolgálja. Ezért a kormány kiemelt figyelmet fordít a Vidékfejlesztési Program keretében a beruházási jellegű támogatások biztosítására. Több Operatív Programból − a területi korlátozás miatt – a Pest megyében élők nem vehetnek igénybe támogatást. Szerencsére a Vidékfejlesztési Program nem tartozik ezek közé, így reményeim szerint sikerrel pályázhatnak például állattartó telepek korszerűsítésére. LEADER felhívásokra, fiatal gazdák induló támogatására.

− Az agárágazati termelés „színesítése”, a nagyarányú gabonatermelés mérséklése, az állattartás és a munkaigényes zöldség- és gyümölcstermesztés, benne a foglalkoztatás ösztönzése a kormány egyik fő célja. Pest megyében milyen eredményeket sikerült elérni ezen a területen, és milyen eszközökkel?

− Amint az előzőekben utaltam rá, Pest megyében kiemelkedő szerepe van a zöldség- és gyümölcstermesztésnek. Ezen ágazat további fejlesztését segítette az elmúlt időszakban többek között a termeléshez kapcsolódó támogatások bevezetése, illetve a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott beruházási támogatások sora, valamint a kockázatkezelési rendszer. Az állattenyésztés területén is látszanak már a célzott agrárpolitikai intézkedések eredményei. Az elmúlt években a Földművelésügyi Minisztérium egyik legfőbb célja volt az állattenyésztés helyzetének stabilizálása, fejlődésének elősegítése. Ennek érdekében nagymértékben emeltük a főbb ágazatok európai uniós és nemzeti támogatását, valamint kedvezményes hitelprogramokat vezettünk be a gazdálkodók likviditásának növelése érdekében. Emellett a piacok tisztítása, a tisztességes hazai termelők versenyhelyzetének javítása érdekében 2014-ben öt százalékra csökkentettük az élő és félsertés áfáját, amelyet 2015-ben a szarvasmarha, juh és kecske ágazatok köztes termékei követtek, az idei évtől a sertés tőkehús, jövőre pedig a baromfihús, tojás és friss tej esetében csökken 5 százalékra a forgalmi adó. Az említett intézkedések hatásai már látszanak országosan és Pest megyében is, a főbb állattenyésztési ágazatok növekedésnek indultak. A megye szarvasmarha-állományának hosszú időn át tartó csökkenése 2012-ben fordult meg, 2011 és 2015 között 17 százalékkal növekedett, a baromfiállomány pedig 23 százalékkal. A sertésállomány 2013-ban kezdett bővülni, és immár negyedével meghaladja a mélypontot.

− Az Európai Unió az új költségvetési ciklusban a rövid élelmiszerláncok kialakítását támogatja. Pest megye agrár-élelmiszergazdasága számára ez milyen lehetőségeket jelent?

− A rövid ellátási lánc (REL) a mezőgazdasági termelők együttműködésében olyan új vagy továbbfejlesztett, maximum egy közvetítőt beiktató értékesítési formát dolgoz ki és működtet, amely a tagok rendszeres értékesítési formájává válik. A Vidékfejlesztési Program alprogramja keretében támogatja a piacra jutást segítő tevékenységeket és a kisebb beruházásokat, valamint a termelőknek a termeléssel, élelmiszer-biztonsággal, az egyes értékesíti formákkal vagy akár feldolgozással összefüggő ismereteinek és készségeinek bővítését képzési és szaktanácsadási eszközökkel. Ahogy korábban is említettem, a Vidékfejlesztési Program nem zárja ki a Pest megyében élőket, így ők is nyújthatnak be támogatást erre a területekre is.

− Az ágazat a jövőben milyen mértékben játszhat szerepet abban, hogy a mezőgazdaság iránt érdeklődő és elkötelezett fiatalok egy része otthon maradjon, és szülőföldjén termeléssel foglalkozzon?

− Nem csak itthon, de az Európai Unió legtöbb tagországában is egyre nagyobb gondot jelent a fiatalok vidékről történő elvándorlása, és így a lassan elöregedő lakosság problémája. A gazdálkodásra egyébként fogékony fiatalokat akkor lehet az ágazatba vonzani, ha ott perspektívát, jövőképet és biztos megélhetést látnak. Az agrárpolitikának, azon belül a támogatási rendszernek ez az egyik fontos feladata. A mindenki számára elérhető eszközökön túl természetesen kifejezetten a fiatal gazdálkodók számára is vannak speciális támogatási lehetőségek. Talán a legfontosabb, és ezért a legnépszerűbb is, a fiatal gazdálkodók induló támogatása, amely a vidékfejlesztési program keretében valósul meg. Itt jelentős vissza nem térítendő támogatást kapnak a fiatalok gazdaságuk létrehozására, birtok-, eszköz- vagy állatvásárlásra. Felismerve azt, hogy a fenntartható mezőgazdaság és a vidéki élet megteremtéséhez elengedhetetlen a szakember- és gazdálkodói utánpótlás biztosítása, az első pillér, a közvetlen támogatások rendszerébe is bevezették a fiatal mezőgazdasági termelők indulását segítő intézkedést. Idén a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatás igénybevételére jogosult minden olyan 40 évnél nem idősebb termelő, aki gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző öt éven belül hozta létre. A támogatás felső területi korlátját a tárca az uniós szabályok szerinti 90 hektárban rögzítette. Az említett kedvezményeken túl a fiatal gazdák kedvezőbb feltételekkel részesülhetnek a fejlesztési támogatásokból és egyes, államilag támogatott hitelprogramokból is. Bízom benne, hogy ezek a támogatások hatékony segítséget nyújtanak a Pest megyei fiataloknak is a gazdaságuk elindításához, fejlesztéséhez, ennek köszönhetően pedig egyre több fiatal választja a vidéki életet.



− Pest megyén belül a Tápió-vidéken sok a tanyás ingatlan, ahol az emberek termeléssel foglalkoznak. A tanyafejlesztési és a beruházási programok mennyiben jelentenek új lehetőségeket az itt élők számára?

− A Földművelésügyi Minisztérium idén immár hatodik alkalommal biztosít lehetőséget a Tanyafejlesztési Program keretében pályázatok benyújtására, amelyekhez az eddigi öt év alatt, 2011-től 2015-ig összesen 7,4 milliárd forint támogatást sikerült a tanyák fejlesztési céljaira megítélni, ami összesen 1440 pályázat támogatását jelenti.

A 2016-os kiírás (30/2016. FM rendelet) alapján négy célterületre vehető igénybe támogatás, összesen 1.2 milliárd Ft-os keretösszeggel: a tanyák, valamint a tanyás térségek megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez (1. célterület); a tanyás és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok indításához és fejlesztéséhez (2. célterület); a tanyás és a tanyás térség megőrzése és fejlesztése érdekében a tanyák lakóépületének felújítására, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre (3. célterület); az országos zártkerti szociális mezőgazdálkodás elterjesztését támogató mintaprogramok támogatására (4. célterület).

Az 1., 2., 3. célterület keretében az alföldi tanyás térségekből (724 település) lehet pályázatot benyújtani az alábbiak szerint: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes járása, továbbá Pest megye ceglédi, dabasi, Gyáli, monori, nagykátai, nagykőrösi, ráckevei, szigetszentmiklósi és vecsési járására. A 4. célterület esetében a tavalyi évhez hasonlóan, országos lefedettséggel az ország összes településéről lehet egyedi kérelmet benyújtani.

− Pest megye mezőgazdasági termelői számára milyen lehetőségeket kínálnak a kedvező logisztikai adottságok – nagybani piacok, exportlehetőségek –, különösen primőrben, a repülőtér közelségéből adódóan?

− A kérdésben felvetett nagybani piacok és exportlehetőségek tekintetében – különösen primőrben – a repülőtér közelségéből adódóan az alábbi peremfeltételeket is figyelembe kel venni.

A légi úton történő szállítás speciális jellegéből adódóan vagy magas hozzáadott értékű és megfelelő árualappal rendelkező termékek, vagy a felvevő piac által magasan preferált, kiváló minőségű és folyamatos árualappal rendelkező termékek szállítása esetében valósítható csak meg pozitív kereskedelmi szaldóval. Figyelembe kell venni, hogy a légi úton történő szállítás esetén külön hűtőtároló-kapacitás, speciális csomagolás, valamint a reptéren működő földi kiszolgáló cégek igénybevétele elengedhetetlen a szállítás mód sajátosságából adódóan (hűtőkonténer, cargo gépek kiszolgálása, esetleg kisebb tételek esetén belly cargo alkalmazása okán), mely jelentős többletköltséget eredményez. Mindezeken túl, mint minden más tranzit megvalósítása esetén, a visszaúti üresjárat elkerülése is többletfeladatot hárít a légi tranzit igénybevevőjére. A nagy mennyiségű zöldség-gyümölcs „elosztóhelye” a budapesti nagybani piac, ahol a felhozatal és a minőség határozza meg és befolyásolja az árakat. Ezen a piacon többnyire megtalálható – az idénynek megfelelően – az országban termelt teljes kínálat. A termelők folyamatosan jelennek meg a friss termékeikkel, melyek a kereskedőkön, viszonteladókon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz, az ország minden pontjára. A Pest megyében található áruházi központokon keresztül nagyszámú vásárló jut friss termékhez, ahol viszonylag nagy mennyiségek cserélnek gazdát. Az őstermelőket, kistermelőket a helyi piacokon nagyon sokan előnyben részesítik, így kedvező áron juthatnak jó minőségű, részben már feldolgozott agrártermékekhez a városok és falvak lakói. A megyei lehetőségeket nagymértékben befolyásolja az autópályán való többirányú, gyors elérhetőség, így az ország minden részéből érkezik friss áru. A megyében élő mezőgazdasági termelők kihasználják a nagybani piac és az áruházlánci elosztó központok előnyét, valamint a helyi piacok adta lehetőségeket. A termékeik értékesítése ezért gyorsabb és biztonságosabb: a helyi piacokon a viszonteladók kihagyásával közvetlenül cserél gazdát az áru.