Nagytarcsa falumúzeuma 1960-tól őrzi és tárja az érdeklődők elé a község gazdag történeti és néprajzi emlékeit.
Az épület eredetileg 1939-ben a Tessedik Sámuel nevét viselő első, országos hírű bentlakásos népfőiskolának adott helyet, amelyet Sztehlo Gábor evangélikus lelkész alapított. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága az evangélikus egyháztól vásárolta meg az alföldi parasztház-stílusban emelt épületet.
Az első kiállítás megnyitását ötéves gyűjtőmunka előzte meg. A szervező-alapító tanárházaspár, Molnár Lajos és Molnár Lajosné, született Hajdú Margit elképzeléseinek megvalósítását a lakosság lelkesen támogatta, segítette. Az addig féltve őrzött, felmenőiktől örökölt tárgyakat a létesítendő múzeumnak ajándékozták. A célnak megfelelő átalakítások után a látogatók jelenleg hét állandó kiállításon pillanthatnak be a község múltjába. A pitvar és a konyha berendezései a 19-20. század fordulójáról származnak; az első szoba bútorzata is ebből a korszakból áll össze. A paraszti munkaeszközök között láthatjuk a növénytermesztés, az állattenyésztés és a ház körüli munkák szerszámait; megtekinthetők a gyermekek és a felnőttek hétköznapi és ünnepi ruhái. Nagytarcsa története tíz vitrinben szemlélhető; az iparosok fontos eszközeit szintén kiállították.
Az idős emberek szívesen meséltek, hogy írott formában az utókor számára is ismertté tegyék hagyományaikat, szokásaikat, életformájukat. Több értékes tanulmány, kiadvány, könyv született az alapítók tollából.
Télen – március 31-ig – kedden, szerdán és csütörtökön délelőtt látogatható a kiállítás, nyáron pedig keddtől csütörtökig és szombat délután. A nyitvatartáson kívüli időben, előzetes megbeszélés alapján is megtekinthető a múzeum. Csoportos látogatáshoz telefonon kell bejelentkezni. A látogatáshoz kapcsolódóan múzeumpedagógiai és népi kézműves foglalkozások tartása és népi kismesterség bemutató – szövés-fonás, csuhéfonás, agyagozás, nemezelés, kosárfonás – is rendelhető.
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!