Korrajz 1967-ből, a Skanzen születésének évéből

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum "Hé, ’67! − A világ, amelyben a múzeum született" című időszaki kiállításával ünnepli a Skanzen 50. születésnapját.

Azt a korszakot idézi meg, amikor a konszolidálódó Kádár-korszak lehetőséget teremtett a szabadtéri múzeumok alapítására, és megszülethetett a Skanzen.

 

Panel, kockaház, otthonka, Gedeon bácsi – jellegzetességek a hatvanas évek végéről, s a szentendrei Szabadtéri Múzeum új kiállításából. A Magtárban megnyílt Hé, ’67! című legújabb kiállítás a Skanzen fennállásának 50. évfordulójához kapcsolódik.

− Nem retró kiállítást kínálunk, hanem általános korrajzot akartunk adni, felvázolni azt a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális környezetet, amelyben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrejött − mondta a megnyitón Cseri Miklós főigazgató. A tárlat arra is választ keres, hogy mi vezetett a Skanzen létrehozásához.

Fekete-fehér, panel- és kockaházakat idéző óriás installációk, fekete bokszok jelenítik meg a korszak hangulatát: a zártságot, a szabadságtól való megfosztottságot.

A divat, az öltözködés azért is hangsúlyos a kiállításon, mert ekkorra válik teljessé a „kivetkőzés”, a hagyományos népviselet és a parasztpolgári viselet eltűnik a mindennapokból. Ugyanakkor erre az időszakra esik a népi kultúra felfedezése is, ekkor erősödik meg a táncházmozgalom, népviseleti motívumok kerülnek a fiatalok ruháira, s mindez egyfajta ellenállást, az uniformizálódás elleni demonstratív fellépést is képviselt.

A tárlaton a korszak bútoraival, hétköznapi tárgyaival lehet találkozni, köztük olyan kultikus darabokkal, mint a Rakéta-porszívó vagy a Gazdálkodj okosan! társasjáték.

A tárgyak egy része reflektál magára az 1967-es évre is, amikor Magyarországon is feltűnik a Coca-Cola, ekkor jelenik meg Örkény István Tóték című regénye, bevezetik a gyest, és a filmművészet is számos jeles alkotással gazdagodik (Csillagosok, katonák; Bohóc a falon, Fiúk a térről).

A kort megidéző moziteremben és könyvtárban változatos kép- és hanganyaggal találkozhat a közönség, és azok a tárgyak is helyet kaptak a tárlaton, amelyeket a Skanzen felhívására küldtek be lelkes civilek. Ilyen például egy 1967-es báli ruha, amelynek a történetét is leírta a kölcsönző.

Megmutatja a tárlat azokat a jelenségeket is, amelyek a társadalom szelepeiként működtek − a hippikultúrától a konfirmálásig, a fusitól az útlevélig. A tiltások és engedmények világa szerves egységgé állt össze. A legvidámabb barakk a fridzsiderszocializmus élhetőbb konstrukciójává merevedett.

A 900 négyzetméteren berendezett kiállítás, amelynek kurátora dr. Sári Zsolt főigazgató-helyettes, 2018 végéig várja a látogatókat a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Észak-magyarországi tájegység, Uradalmi Magtár kiállítótérben.