A Kmetty Múzeum épülete az elmúlt hónapokban teljes egészében újjászületett, és ismét várja a látogatókat. A mintegy 58 millió forint költséggel megvalósított rekonstrukcióhoz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a Kubinyi Ágoston-pályázat keretében) 33 millió forint, Szentendre önkormányzata pedig 18 millió forint támogatást biztosított.
A Kmetty Múzeum az épület leromlott állapota miatt az elmúlt években már nem tudott rendeltetésszerűen működni. A múzeum számára kijelölt, az 1850-es években emelt épület valaha Szentendre főterének egyik kereskedőháza volt. Eredetileg az utca felé árusítóhelyként szolgált, míg a hátsó frontjában laktak. A múzeum kialakításakor Hulyák Anna építész vezetésével törekedtek az egykori „elveszett” épület rekonstruálására.
A mostani munkák során teljes egészében megújult a tetőszerkezet, a homlokzat és a belső főfalak többsége. Az elektromos rendszer kicserélése mellett korszerű klímaberendezéseket szereltek be, és teljesen új a világítási rendszer is. Az új állandó kiállítás kurátora Bodonyi Emőke művészettörténész, a múzeum munkatársa.
Kmetty János (1889−1975) a hazai modernizmus meghatározó képviselője. Pályakezdését a nagybányai neoimpresszionisták, a Nyolcak, majd a francia kubizmus befolyásolta. Itthon részese lett az aktivisták mozgalmának, majd a két világháború között a progresszív szemléletű művészeket tömörítő Képzőművészek Új Társasága tagjaként dolgozott. A kubizmus egyik hazai megismertetőjeként tartjuk számon, de nem vette át az irányzat minden jellegzetességét, hanem saját festői világához igazított, egyénileg értelmezett változatát alakította ki.
Már a húszas évektől főleg Szentendrén festett, majd 1945 után a Szentendrei Művésztelep tagja lett. Halálát követően özvegye önálló Kmetty Múzeum alapításának kérésével adta át férje 275 tételes hagyatékát, amely néhány kimagasló értékű korai festmény mellett elsősorban grafikai és műtermi vázlatokból, valamint a hatvanas-hetvenes években készült olajképekből, üvegablak-tervekből és üvegablakokból állt.
Az örök kereső című, életművének keresztmetszetét nyújtó kiállításán az egész munkásságát végigkísérő jellegzetes önarcképei és csendéletei, valamint városligeti, szentendrei, nagybányai tájképei és az utolsó alkotói korszakára jellemző, kékes árnyalatú, geometrikus szerkezetbe illesztett kompozíciói láthatóak.
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!