Több mint két évnyi szakmai előkészítés után november 10-én nyílt meg a szentendrei Ferenczy Múzeumban a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című nagyszabású kiállítás.
Az 1908–1941 között élt Vajda – a hazai művészettörténészek konszenzusos megítélése szerint – a modern magyar képzőművészet meghatározó, sokak szerint legfontosabb képviselője, aki szorosan kötődött Szentendréhez. Eddigi legteljesebb, nemzetközi jelentőségű tárlatán több mint százötven alkotását láthatja a közönség. Számos kép érkezett külföldi tulajdonosoktól, a kiállított művek legalább egyharmada pedig még nem szerepelt kiállításon, tehát az érdeklődők most találkozhatnak velük első alkalommal. A kiállítás biztosítási összértéke is rendkívüli – az 1 milliárd 637 milliós összeg is azt bizonyítja, hogy különlegesen értékes festményekről van szó.
Vajda Lajos életművének egyik legismertebb darabja a Felmutató ikonos önarckép, amely a modern magyar festészet legfontosabb alkotásai közé tartozik. A képen a sűrű pontokból szőtt figurában ott van egy rajta áttetsző másik, a festő a pravoszláv Krisztus-ábrázolást önarcképével komponálta egybe − a rajzok egyszerű, tiszta ritmikájától a pasztellszínek sötét derengéséig felbukkan benne minden, ami korábbi formaképzését jellemezte.
A Felmutató ikonos önarckép, amely nem szerepelhetett a tíz évvel ezelőtti, budapesti centenáriumi Vajda-kiállításon, most látható Szentendrén. A képet a KOGART (Kovács Gábor Alapítvány) kölcsönözte a mostani tárlatra.
A kiállításhoz szervesen kapcsolódik Vajda Lajos egykori felesége, a szintén jelentős festőművész Vajda Júlia (1913–1982) tárlata a Szentendrei Képtárban „Mégis legyen kiállítás...” – Vajda Júlia élete és művészete címmel.
Vajda Lajos tárlatához kapcsolódóan a Ferenczy Múzeumi Centrum november végén egy csaknem háromszáz oldalas, reprezentatív katalógust ad ki. A kiállítás megnyitásának napjától pedig online hozzáférhető életmű-katalógusa is, amely Magyarországon eddig egyedülálló vállalkozásként mutatja majd be Vajda teljes életművét, a reprodukciókhoz pedig szabad hozzáférést biztosít.
A kiállítás kurátora Petőcz György és Szabó Noémi művészettörténész.
(forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum)
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!