Húsvét a keresztény kultúra legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadására és ezzel együtt az emberiség megváltására emlékezünk.
Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak minden templomban. A szertartások hagyományos része a húsvéti ételek – a bárányhús, a sonka, a bor, a húsvéti kalács, a tojás – megáldása is. A szentelt étel maradékának, a tojás héjának különös erőt tulajdonítanak, gyakran a veteményesbe vagy a földekre hintik, hogy a termés bőséges legyen az esztendőben.
A szabadtéri játékokkal, a locsolkodással, amely eredetileg a víz megtisztító erejére utalt, valamint a tojáskereséssel főleg a gyerekek és a fiatalok töltik szívesen az időt. A locsolkodóversek az egyes tájegységek hagyományait idézik, ahogyan az is változó, miként válaszolnak erre a lányok. Sok helyen díszített, festett tojással köszönik meg. Pest megye településein hagyományőrző programok várják az érdeklődőket. A szentendrei Skanzen április 16-17-én közkedvelt programjaira hívja az aprónépet és a családokat: hímestojás-készítés, locsolkodás, kézműves foglalkozások, koncertek, bárányszépségverseny szórakoztatja őket. A pilisvörösvári művészetek háza locsolóbált szervez.
Szentendre, Pomáz, Budakalász, Csobánka, Lórév, Szigetcsép görögkeleti vallású lakosságának körében még ma is él a szerb húsvét ünnepkörének legfontosabb napja, a ružicalo, azaz a halottak húsvétja, amelyet ma már húsvét vasárnapján tartanak. A hagyomány szerint a pap megszenteli az előző húsvét óta elhunytak sírját, s megemlékezik az élő családtagokról. Ilyenkor gyertyát gyújtanak, és festett tojásokat tesznek a sírra. A szerb közösség egykor ennek a napnak a java részét a temetőben töltötte, halottaik körében ünnepelték húsvét napját.
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!