Az aszály sok kárt okozott a földeken.
Augusztus első felében a nyári aratási munkák befejeződtek Magyarországon, az országos és megyei eredményekről a Pest Megye Lapjának Czerván György államtitkár számolt be.
− Befejeződött a kalászos gabonák betakarítása. Miről árulkodnak a számok?
− Az őszi búza országos termésátlaga 5,22 t/ha, így a 958 ezer hektáros területről 5 millió tonna termést takarítottak be. A legmagasabb termésátlagokat Tolnából (6,17 t/ha) és Baranyából (6,15 t/ha) jelentették. Sikértartalmat 21-től akár 35 százalékig is mértek. A víztartalom is változó volt. Az aratás első felében 9-11 százalékos volt a nedvességtartalom, ami a későbbi esőzések után növekedett. Általában ahol tehették és szükség volt rá, ott a gazdálkodók igyekeztek megvárni, amíg a víztartalom 13-14% alá csökken, figyelembe véve a költséghatékony betárolást és a felvásárlási árakat. Általánosságban elmondható, hogy a búzák minősége igen változó. Természetesen az idén is megfigyelhető, hogy egyes táblákról akár 10 t/ha búza is lekerült, míg máshol ennek csak a harmada. A területi szórások egyrészt abból adódnak, hogy területenként eltér a termőföld minősége, továbbá a csapadékmennyiség területi eloszlása is változó volt, az őszi vetés ideje és a korán jelentkező hideg tél is nagyban befolyásolta a termésmennyiséget. Nagymértékben befolyásolta az átlagokat a fajtaválasztás is. A jelentések alapján általánosságban elmondható, hogy a Dunántúl egyes részein 50 százaléknál magasabb a betakarított malmi minőségű búza aránya, az alföldi megyékben azonban sok helyen takarmány minőségű a learatott búza nagyobb része. Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Pest megyékben az őszi búza nagyobb része takarmány minőségű lett, Somogy megyében 55% takarmány, 30% malmi, 15% javító minőségű. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a termés 60-65 százaléka éri el a malmi minőséget, Győr-Moson-Sopron megyében 75% a malmi minőség aránya, Vas megyében pedig 65-70%. Az őszi árpából − országos átlagban 5 t/ha hozammal − 1,18 millió tonna került a magtárakba. A rozs termésátlaga 3,14 t/ha, 26 ezer hektárról 82 ezer tonna került betakarításra. A triticale termésátlaga 4,38 t/ha, 93 ezer hektárról mintegy 409 ezer tonna termés került a tárolókba. A tavaszi árpa 4,26 t/ha átlaggal 56 ezer hektárról 238 ezer tonnás termést, a zab pedig 2,97 t/ha termésátlaggal 36 ezer hektárról 106 ezer tonnás termést adott. Az őszi káposztarepce országos termésátlaga 2,9 t/ha lett. A 270 ezer hektárról betakarított 785 ezer tonna repce minősége jó, olajtartalma 50 százalék körüli.
− A nyári meleg mennyiben befolyásolja a még lábon álló kultúrákat, közöttük is a legfontosabbat, a kukoricát?
− A kukoricanövény tavaszi és nyári fejlődését többször szakították meg kánikulai periódusok, ám a legtöbb helyen mindig kapott legalább 5-10 mm csapadékot, ami segítette a száraz időszak átvészelését. A kukoricatáblák országos átlagban elfogadható növényállományokat mutattak az elmúlt hónapokban jelentkező hőhullámok ellenére. Az aszály és főleg a virágzáskori nagy meleg hatására azonban több körzetben a kötés nem megfelelően alakult, és a növényzet fejlődése is visszamaradt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara július végi előzetes termésbecslése alapján 7,2 millió tonna kukoricatermés volt várható az országban az 1 millió hektáros vetésterületen, de ezt az azóta bekövetkezett hőséghullám bizonyosan jelentősen negatív irányba befolyásolta. A becsült termésátlag körzettől függően nagyon erősen szórtnak mutatkozik, ahol csapadékot kapott a növény, vagy ahol csapadékot fog kapni a következő időszakban, ott e tény jelentősen megváltoztatja a hozamokat. A végleges termésbecslést szeptember első felében készíti majd el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Földművelésügyi Minisztérium számára. A napraforgó talaj-előkészítése, vetése optimális körülmények között lett elvégezve. Az eddigi aszályos periódusokat viszonylag jól viselte a napraforgó, az esők jókor jöttek, a virágzás zavartalan volt. A megfelelően előkészített jó vízgazdálkodású területeken szép az állomány, de több körzetben alacsony növekedésű, a tányérok kicsik, néhol az aszály miatt csökevényesek. Egyes helyeken erős felgyomosodás figyelhető meg, főleg a táblaszéleken. A nyári aszályos időjárás megviseli az állományt, főleg a homokosabb területeken. Közepes termés várható.
− Legutóbb fegyvertényként említette a légköri aszály fogalmának elismertetését a természeti károk körében. Az idei évben volt-e légköri aszály, milyen területeken és mennyiben van esély a terméskiesés kompenzálására a kárenyhítési alapból?
− Fontos lépésnek tartjuk a légköri aszály elismertetését az agrárkár-enyhítési rendszerben. Ugyanis ezáltal a termelők azon kárai is kompenzálhatók lesznek a rendszerben, amelyeket a nyári időszakok egyre inkább előforduló extrém magas hőmérséklettel jellemezhető periódusai okoznak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján az idei évben is volt légköri aszály, a meteorológiai adatok a termelők és a hatóságok számára is elérhetők az OMSZ agro.met.hu honlapján. Ez alapján Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyékben is megfigyelhető volt a légköri aszály jelensége. Az OMSZ adatai az agrárkár-enyhítésben az ellenkező bizonyításáig nyújtanak támpontot az érintettek számára a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkezése tekintetében.
Az agrárkár-enyhítési rendszerben a terméskiesésből fakadó károk kompenzálására a megszokott, Európai Bizottság által is jóváhagyott jogszabályi keretek között van lehetőség. A korábbi évekhez képest az aszálydefiníció kibővítésén túl még annyi lényegi változás történt az idei évben, hogy a 2017. kárenyhítési évtől a 15 százalékos hozamérték-csökkenést a korábbi üzemi szint helyett már a károsodott növénykultúra szintjén elégséges elérni, így a károsultak nagyobb eséllyel juthatnak kárenyhítő juttatáshoz. Fontos, hogy a kárenyhítési hozzájárulást a termelők szeptember 15-ig fizessék meg, mert e nélkül a jogos kárigények sem kompenzálhatók a rendszerben, s ugyancsak fontos, hogy a jóváhagyott kárbejelentéssel rendelkező termelők kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújtsanak be az elektronikus felület megnyílásától november 30-ig. Az elmúlt években a kárenyhítési alapban felgyülemlett források minden bizonnyal visszaosztás nélküli kárenyhítő juttatásokat fognak eredményezni a jogos kárigénnyel rendelkező termelők számára jövő év elején.
− A Tápió-vidék. azon belül is Tápiószentmárton és térsége országgyűlési képviselője. Mennyibe sújtotta az aszály a térséget és Pest megyét?
− A kárenyhítési rendszerben 2017. augusztus 21-ig beérkezett adatok alapján 700 darab aszálykárra vonatkozó bejelentés érkezett a termelőktől összesen 25 298 hektár területre. A legnagyobb területen, 5804 hektáron Nógrád megyében, majd ezt követően 2211 hektáron Pest megyében, illetve 2089 hektár területen Csongrád megyében történt aszály miatti károsodás a termelők kárbejelentései alapján. Ugyanakkor Fejér és Somogy megye is jelentős mértékben érintett. A növénykultúrákat tekintve a legnagyobb területen, 6570 hektáron az őszi búza, 6108 hektáron kukorica, míg 2979 hektáron napraforgó károsodott aszály miatt. Pest megyében 43 darab aszálykár-bejelentés érkezett 2211 hektár területre, amellyel országos szinten aszály tekintetében a második legkárosodottabb megyének számít. A növénykultúrákat tekintve Pest megyében a legnagyobb területen, 677 hektáron a napraforgó, 542 hektáron az őszi búza, míg 474 hektáron a kukorica károsodott. Megfigyelhető, hogy mind országos, mind megyei szinten a legkárosodottabb növények a szántóföldi kultúrákhoz tartoznak. Tápiószentmártonban és közvetlen térségében 2017. augusztus 21-ig jellemzően napraforgóra, kukoricára és lucernára tettek aszálykár bejelentést a gazdák, mintegy 40 hektár területre.
− Pest megye mezőgazdasága jelent-e, és ha igen, milyen alternatívát az ipar és a hozzákapcsolódó szolgáltatások mellett?
− A Közép-Magyarország régió, azon belül is Pest megye mezőgazdasági (vagy még inkább: élelmiszergazdasági) teljesítménye kettős képet mutat évtizedes távlatban. Hagyományosan erős az élelmiszergazdaság jelenléte Pest megyében. A regisztrált gazdasági szervezetek közel 15 százaléka (29 522 vállalkozás) mezőgazdasági, erdészeti és halászati tevékenységet folytat. Egyrészt vitathatatlanul a legjobb földrajzi elhelyezkedésű része az országnak abban az értelemben, hogy a legmagasabb jövedelmű és lélekszámú piacokhoz (beleértve a fővárost) karnyújtásnyira van. Sőt, sok esetben éppen az urbanizációs folyamatok korlátozzák a mezőgazdasági és élelmiszeripari kapacitásbővítő beruházásokat. És ugyanitt el kell mondani azt is, hogy ami az egyik oldalon örömteli mutatója a megyének és a régiónak (ti. országos összehasonlításban éllovas az egy főre jutó GDP-ben és jövedelemben), a másik oldalon, azaz az uniós fejlesztési források elérhetőségében korlát. Egy Pest megyei, alapvetően vidékinek tekintendő település az uniós fejlesztési alapok módszertana és fogalomrendszere keretében nem minősül ugyanolyan vidéki településnek, mint egy Vas, vagy éppen Hajdú-Bihar megyében található, hasonló adottságú település. Ezt a relatív hátrányt hivatott ellensúlyozni a VEKOP-program, ami kizárólag a Közép-Magyarország régió vállalkozásai és önkormányzatai számára nyújt fejlesztési lehetőségeket. Az egyes vállalkozások jövedelmezőségét nagyban meghatározza, hogy a fizikailag közel lévő fővárosi és agglomerációs piacokból, illetve az export-lehetőségekből mennyit tudnak ténylegesen elérni. Nem könnyíti meg az itt működő cégek dolgát az sem, hogy a megbízható, szakképzett munkaerőért komoly versenyben állnak más gazdasági szektorokkal. És mivel a Közép-Magyarország régióról beszélünk, egyes szolgáltatások és rezsiköltségek is magasabbak, mint egy, a fővárostól jóval messzebb elhelyezkedő megyében.
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!