A falu első temploma egy kisméretű, félköríves szentélyű épület volt. Első okleveles említése 1472-ből származtatható. A 18. század közepétől napjainkig nyomon követhetően Szent Márton a védőszentje a templomnak.
Hévízgyörkön a reformátusok anyaegyháza már 1600-ban létezett. Az 1653-as egyházlátogatási jegyzőkönyvben olvasható, hogy a régi katolikus templom még a reformátusok birtokában van, ami ellen a katolikusok panaszt tettek. Valószínűleg 1662 és 1666 között került újra a katolikusok birtokába a templom, mert 1666-ban a hévízgyörkiek 12 forintnyi évi egyházi tizedüket már a katolikus templomukra fordíthatták. Az 1700-ban felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint négyszögű kövekből épült, szögletes tornyú, az északi oldalán sekrestyével bővített templom állt a faluban. 1746-ban először nevezik meg védőszentjét: Szent Mártont.
1760-ban Grassalkovich Antal birtokán találjuk, ám felújításra szorul. A templom tornyát villámcsapás érte 1771-ben. A tornyot akkor rendbe tették, a leomlott részt téglából visszafalazták (ez ma is látható). A 18. század végétől folyamatosan használhatták a templomot.
1924. május 9-én nagy vihar volt Hévízgyörkön, s a templom úgy megrongálódott, hogy a lelkész híveivel új templom építésére szánta el magát. A régi templomot szerették volna lebontani, s építőanyagát felhasználni. Szerencsére ez nem történt meg, de az új templom felépült. A II. világháborúig a templomot folyamatosan használták, ekkor azonban megsérült. Pusztulásnak az ezt követő években indult, s állapota fokozatosan romlott 1985-ig, amikor is megkezdődött a felújítása. A munkák végeztével a templom felszentelése 1988. november 13-ára esett, a Szent Márton napját követő vasárnapra.
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!