A Versenyképességi Tanács intézkedési lehetőségei

Prof. dr. Csath Magdolna egyetemi tanár rovata

A kormány létrehozta a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot (NVT), amelynek feladata a nemzetközi elemzések által kimutatott versenyképesség-romlás megállítása és a visegrádi négyek (V4) országcsoporton belüli pozíciónk javítása. A versenyképességet több elemző szervezet is vizsgálja. Az egyik a Világbank (VB), amelyik 190 ország üzleti környezetét vizsgálja különböző szempontok szerint. A VB 2017. évi jelentésében Magyarország az üzleti környezet vállalkozóbarátságának mértéke alapján a 41. helyen áll. A csehek a 27., a lengyelek a 24., a szlovákok a 33. helyet foglalják el. Ez már önmagában is indokolja, hogy az okokkal foglalkozzunk.

De melyek is azok a tényezők, amelyeknek a V4 országok között a legrosszabb helyünket tulajdoníthatjuk? Még mindig nehézkes nálunk új céget alapítani, noha már csökkent az ezzel kapcsolatos bürokrácia, a kiadások is mérséklődtek, de még mindig sokkal könnyebb vállalkozást indítani a többi V4 országban. Érdemes azt is megemlíteni, hogy nálunk kell a legmagasabb alaptőkével – 3 milllió forinttal – rendelkeznie egy kft.-nek, ráadásul úgy, hogy az alaptőke felemelésének kötelezettsége visszamenőleges hatályú döntés volt. A vállalkozásindítás egyszerűsége tekintetében a 75. hely a mienk. Ennél is rosszabb az elektromos energiához jutás lehetősége, valamint az áramszolgáltatás megbízhatósága tekintetében elért helyezésünk (121.). De megemlíthetnénk azt is, hogy az adózási szabályoknak megfelelés, az adóbürokrácia és az adózás költségei tekintetében is még mindig rossz a pozíciónk. A 77. hely a mienk. Ha ezek és a további vizsgált környezeti tényezők sokkal kedvezőtlenebbek nálunk, mint más országokban, akkor az rontja a versenyképességünket. A Versenyképességi Tanács elsődleges feladata, hogy szakmai tanácsaival, ötleteivel járuljon hozzá ahhoz, hogy a kormány minél gyorsabban vezessen be olyan változtatásokat, amelyek következtében csökken az üzleti környezet bürokratikussága, javul kiszámíthatósága, egyszerűsödnek a cégek számára felesleges idő- és költségpocsékolást jelentő szabályozások. Ezek a lépések javítani fogják a cégek működési feltételeit, amire különösen a kisvállalati szektornak van nagy szüksége, hiszen ha egy szabályozás túlzottan nagy idő- és pénzkidobást jelent egy nagy cégnek, akkor képzeljük el, mennyivel nagyobb terhet jelent a kisebbeknek. Azonban ezzel természetesen nem oldjuk meg versenyképességi lemaradásunk valamennyi gondját. Léteznek ugyanis hosszabb távon ható problémák is.

A versenyképesség legfontosabb feltétele korunkban a humán vagyon, amelyet nemcsak megőrizni, hanem állandóan fejleszteni is kell. A megőrzéshez tartozna a népességfogyás és a kivándorlás okainak megszüntetése, a fejlesztéshez pedig az oktatási és az egészségügyi befektetések megfelelő szintjének biztosítása. Ezeken a területeken azonban gyenge a teljesítményünk. Januárban például felgyorsult a népességfogyás. 2016-ban pedig a humán vagyont érintő beruházásaink értéke volt nagyon alacsony: éves szinten ugyanis a humán, egészségügyi és szociális területen 75, az oktatásban pedig 40 százalékkal kevesebbet ruháztunk be, mint 2015-ben. Ez rontja a versenyképességünk hosszú távú fejlesztésének esélyeit. Arra is érdemes felfigyelni, hogy – nemzetközi elemzések szerint – 20 éven belül az ipari munkahelyek körülbelül fele megszűnik, és a munkát robotok fogják végezni. Különösen igaz ez a gépiparra, azon belül is az autógyártásra. Ezért már most foglalkozni kell a gazdasági szerkezet olyan átalakításával, hogy csökkenjen gazdaságunkban a robotokkal kiváltható összeszerelő tevékenységek aránya. A Versenyképességi Tanács várhatóan ezt a témakört is napirendre tűzi.