Az északi oldalon Visegrád, Dömös, Pilismarót, Helemba, Ipolydamásd, Szob, Zebegény, Nagymaros, Verőce, Kisoroszi, Dunabogdány, a délin pedig Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Ráckeve, Szigetbecse, Makád, Lórév. Ezekben a településekben az a közös, hogy a Duna partján fekszenek, és mind érintettek a DANUrB elnevezésű nemzetközi projektben.
Pest Megye Önkormányzata részt vesz a nemzetközi projektben, melynek fókuszában az áll, hogy fenntartható településmodelleket kínáljon a Duna mentén lévő falvaknak, városoknak. A fő cél a Duna Kulturális Promenád létrehozása, mely turisztikai márkává egyesíti a Duna menti településeket, tematikus utakat és fejlesztési lehetőségeket kínál, amelyek növelhetik a látogatók számát, és meghosszabbítják a régióban töltött idejüket.
A projektben a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) is részt vesz: a júniusban lezárult második szakaszban adatgyűjtést végeztek, interjúkat készítettek, a gyűjtött adathalmazt elemezték. A szakasz végére összeállt egy olyan elméleti-módszertani anyag, amely vitaindítóként szolgálhat a projekt további stratégiaalkotási mintaprogramjainak kidolgozásában.
A második szakasz talán legfontosabb tanulsága, hogy a DANUrB projektben úttörő munka körvonalai bontakoznak ki: kiderült, hogy a felvetett probléma – a projektben vizsgált települések vonzóvá tételének módjai – nem oldható meg sem a hagyományos településfejlesztési, sem a jelenleg újszerű turisztikai megközelítés kizárólagos alkalmazásával. Meg kell találni azokat a módszertani megoldásokat, amelyek képesek a két szempontrendszert eredményesen ötvözni.
A projekten belül a MUTK egy gyakornoki programot is meghirdetett mesterszakos geográfushallgatók számára. A hallgatók bevonása az oktatási lehetőségen túl új nézőpontot hozott az adatgyűjtési, feldolgozási és tervezői munkába. A diákok friss szemmel vizsgálták a felvetett kérdéseket. Többször saját készítésű térképen mutatták be, kívülállóként mit látnak az adott településből, mely turisztikai vagy helyi attrakciókat veszik, vagy épp nem veszik észre, mi az, ami hat rájuk, és mi nem. A hallgatók bevonásának ötletét az ausztriai Wachau példája adta. A ma már elsőrangúan működő turisztikai-településfejlesztési projekt előkészítésében annak idején ugyancsak részt vettek egyetemisták. Észrevételeik, sajátos szempontjaik sokat adtak hozzá a későbbi eredményekhez.
A tudásközpont a közeljövőben javaslattevő és vitaindító dokumentumot készít. Céljuk, hogy ráleljenek azokra a helyzetfelmérési, értékelési, tervezési és stratégiaalkotási eszközökre, amelyeket alkalmazva az egyes települések vagy kistérségek döntéshozói és meghatározó szereplői maguk is képessé válnak saját településük fejlesztésére, értékelésére. A következő fél év részben ennek az eszköztárnak a tesztelésével, illetve széles körű terjesztésével telik.
Forrás: Magyar Urbanisztikai Tudásközpont, pestmegye.hu
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!